\u00c9let\u00e9nek 93. \u00e9v\u00e9ben, 2016. febru\u00e1r 8-\u00e1n elhunyt M\u00e1ty\u00e1s Antal akad\u00e9mikus, a magyar k\u00f6zgazdas\u00e1g-tudom\u00e1ny kiemelked\u0151, nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 m\u0171vel\u0151je. M\u00e1ty\u00e1s Antal 1968 \u00f3ta volt a Magyar K\u00f6zgazdas\u00e1gi T\u00e1rsas\u00e1g tagja. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t az MKT 1981-ben Sz\u00e9chenyi-eml\u00e9k\u00e9remmel, 2003-ban pedig – 80. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n – Kautz Gyula-d\u00edjjal ismerte el. Eml\u00e9k\u00e9t szeretettel meg\u0151rizz\u00fck.<\/p>\n
M\u00e1ty\u00e1s Antal 1923-ban sz\u00fcletett. Egyetemi tanulm\u00e1nyait 1941-ben kezdte meg a J\u00f3zsef N\u00e1dor M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetemen. A katonai szolg\u00e1lat, majd a szovjet hadifogs\u00e1g miatt azonban csak 1948-ban folytathatta tanulm\u00e1nyait az akkorra \u00f6n\u00e1ll\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt budapesti K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetemen, ahol 1950-ben diplom\u00e1zott. Ezt k\u00f6vet\u0151en az MTA K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa lett, majd 1953-ban a Marx K\u00e1roly K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem oktat\u00f3ja. 1957-ben m\u00e1r egyetemi docens, 1966-t\u00f3l pedig egyetemi tan\u00e1r. 1970-ben kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre a K\u00f6zgazdas\u00e1gi Elm\u00e9letek T\u00f6rt\u00e9nete Tansz\u00e9k, amelyet 25 \u00e9ven \u00e1t, nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig vezetett. 1996 \u00f3ta professor emeritus volt.<\/p>\n
Az akad\u00e9miai kandid\u00e1tusi fokozatot m\u00e1r 1958-ban megszerezte, az akad\u00e9miai doktor\u00e1tust pedig 1972-ben. 1990-ben lett a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja, 1995-ben rendes tagg\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k.<\/p>\n
1963 \u00f3ta a Gazdas\u00e1g- \u00e9s Jogtudom\u00e1nyi Oszt\u00e1ly K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja. 1980 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tt annak aleln\u00f6ke is volt. 1988-t\u00f3l 1995-ig az Akad\u00e9mia Tudom\u00e1nyos Min\u0151s\u00edt\u0151 Bizotts\u00e1g\u00e1nak, majd a Doktori Tan\u00e1cs k\u00f6zgazdas\u00e1gi szakbizotts\u00e1g\u00e1nak volt tagja, 2000 \u00e9s 2004 k\u00f6z\u00f6tt pedig a Doktori Tan\u00e1csban a IX. oszt\u00e1ly k\u00e9pvisel\u0151je.
\nM\u00e1ty\u00e1s Antal tudom\u00e1nyos \u00e9s oktat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek kiemelked\u0151 \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli hat\u00e1sa els\u0151sorban abban \u00e1ll, hogy a hazai k\u00f6zgazd\u00e1szok egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 t\u00f6bb nemzed\u00e9k\u00e9t \u0151 vezette be a modern nyugati k\u00f6zgazdas\u00e1gtan terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba, elm\u00e9leti \u00e9s m\u00f3dszertani ismeretanyag\u00e1ba, valamint \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb eredm\u00e9nyeibe \u2013 azok r\u00e9szletekbe men\u0151, elm\u00e9ly\u00fclt, komparat\u00edv \u00e9s kritikai feldolgoz\u00e1sa alapj\u00e1n. E tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t j\u00f3val a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt, m\u00e1r az 1950-es \u00e9vekben megkezdte, vagyis egy olyan korban, amikor erre m\u00e1s szocialista orsz\u00e1gban nemigen akadt p\u00e9lda, hiszen csak n\u00e9h\u00e1nyan vett\u00e9k a b\u00e1tors\u00e1got, hogy a nyugati k\u00f6zgazdas\u00e1gtan eredm\u00e9nyeit is oktass\u00e1k. M\u00e1ty\u00e1s Antal merte v\u00e1llalni, hogy utat nyisson az oktat\u00e1sban azoknak a k\u00f6zgazdas\u00e1gi iskol\u00e1knak, elm\u00e9leteknek \u00e9s m\u00f3dszertani elj\u00e1r\u00e1soknak, amelyek t\u00falmutatnak a marxista k\u00f6zgazdas\u00e1gtanon, s\u0151t az egyes korokban divatoss\u00e1 v\u00e1lt ir\u00e1nyzatokon is. M\u00e1ty\u00e1s Antal f\u0151 m\u0171vei k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a History of Modern Non-Marxian Economics, A modern k\u00f6zgazdas\u00e1gtan t\u00f6rt\u00e9nete, A korai k\u00f6zgazdas\u00e1gtan t\u00f6rt\u00e9nete c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvei, valamint a Similarities between the Economic Theories of Marx and Keynes c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya emelkedik ki.<\/p>\n
A k\u00f6zgazdas\u00e1gi elm\u00e9letek t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s kritikai feldolgoz\u00e1sa a History of Modern Non-Marxian Economics c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben, M\u00e1ty\u00e1s Antal vil\u00e1gszerte ismertt\u00e9 v\u00e1lt m\u0171v\u00e9ben kiemelked\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt a nemzetk\u00f6zi szakirodalomban is, hiszen annak r\u00e9szletekbe men\u0151, a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokat felt\u00e1r\u00f3, a heterodox ir\u00e1nyzatokra is kit\u00e9r\u0151 \u00e9s a leg\u00fajabb elm\u00e9leti \u00e9s m\u00f3dszertani koncepci\u00f3kat is fel\u00f6lel\u0151 elemz\u00e9se voltak\u00e9ppen egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3. K\u00f6tet\u00e9nek nemzetk\u00f6zi elismerts\u00e9g\u00e9t mutatja nemcsak az, hogy a magyar \u00e9s az angol nyelv\u0171 kiad\u00e1sokon k\u00edv\u00fcl leford\u00edtott\u00e1k \u00e9s kiadt\u00e1k Jap\u00e1nban \u00e9s K\u00edn\u00e1ban is, hanem az is, hogy \u2013 a visszajelz\u00e9sek szerint \u2013 legal\u00e1bb tizennyolc orsz\u00e1g egyetemi oktat\u00e1s\u00e1ban haszn\u00e1lt\u00e1k fel tananyagk\u00e9nt.<\/p>\n
(Forr\u00e1s: Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia)<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00c9let\u00e9nek 93. \u00e9v\u00e9ben, 2016. febru\u00e1r 8-\u00e1n elhunyt M\u00e1ty\u00e1s Antal akad\u00e9mikus, a magyar k\u00f6zgazdas\u00e1g-tudom\u00e1ny kiemelked\u0151, nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 m\u0171vel\u0151je. M\u00e1ty\u00e1s Antal 1968 \u00f3ta volt a Magyar K\u00f6zgazdas\u00e1gi T\u00e1rsas\u00e1g tagja. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t az MKT 1981-ben Sz\u00e9chenyi-eml\u00e9k\u00e9remmel, 2003-ban pedig – 80. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n – Kautz Gyula-d\u00edjjal ismerte el. Eml\u00e9k\u00e9t szeretettel meg\u0151rizz\u00fck. M\u00e1ty\u00e1s Antal 1923-ban sz\u00fcletett. Egyetemi tanulm\u00e1nyait 1941-ben kezdte meg a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2416,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2415","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"2026-09-16 12:19:31","action":"category","newStatus":"draft","terms":[],"taxonomy":"category","extraData":[]},"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2415","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2415"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2415\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2416"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2415"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2415"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2415"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}