{"id":4785,"date":"2018-05-14T12:41:44","date_gmt":"2018-05-14T10:41:44","guid":{"rendered":"http:\/\/www.mkt.hu\/?p=4785"},"modified":"2018-05-14T12:41:44","modified_gmt":"2018-05-14T10:41:44","slug":"felperiferiatol-a-felperiferiaig-osszefoglalo-romsics-ignac-eloadasarol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/2018\/05\/14\/felperiferiatol-a-felperiferiaig-osszefoglalo-romsics-ignac-eloadasarol\/","title":{"rendered":"F\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1t\u00f3l a f\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1ig \u2013\u00f6sszefoglal\u00f3 Romsics Ign\u00e1c el\u0151ad\u00e1s\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"<p>Az MKT Gazdas\u00e1gpolitikai \u00e9s Gazdas\u00e1gelm\u00e9leti Szakoszt\u00e1lya \u00e1prilis 24-\u00e9n gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9neti konferenci\u00e1t szervezett \u201eF\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1t\u00f3l a f\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1ig \u2013 utunk Eur\u00f3p\u00e1ba\u201d c\u00edmmel 130 regisztr\u00e1lt r\u00e9sztvev\u0151vel, aminek az IBM Labs \u00e9p\u00fclete adott otthont. Romsics Ign\u00e1c t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szprofesszor \u201eMagyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete\u201d c\u00edmmel nemr\u00e9g megjelent k\u00f6nyve adta az el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak aprop\u00f3j\u00e1t. Chik\u00e1n Attila szakoszt\u00e1lyi eln\u00f6k \u00fcdv\u00f6zl\u0151 szavait k\u00f6vet\u0151en a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szprofesszor \u00e9rdekes t\u00e9nyeket \u00e9s adatokat tartalmaz\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban v\u00e9gigvezette a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t Magyarorsz\u00e1g fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9n, kiemelve a f\u0151bb t\u00f6rt\u00e9nelmi fordul\u00f3pontokat. Laczk\u00f3 Tiham\u00e9r szakoszt\u00e1lyi titk\u00e1r \u00f6sszefoglal\u00f3ja.<\/p>\n<p>A magyarok \u0151sei val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a VI. sz\u00e1zadban \u00e9rkeztek Eur\u00f3p\u00e1ba \u00e9s 3-400 \u00e9ves v\u00e1ndorl\u00e1st k\u00f6vet\u0151en 896-ban telepedtek meg a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben. (L\u00e1szl\u00f3 Gyula \u00e9s m\u00e1sok elm\u00e9lete szerint m\u00e1r a kor\u00e1bban \u00e9rkezett avarok k\u00f6z\u00f6tt is lehettek magyarok.) Azt, hogy pontosan hogyan n\u00e9zhettek ki, nem tudjuk. Feltehet\u0151en \u00fagy, mint az egyik \u00e9szak-it\u00e1liai d\u00f3m fresk\u00f3j\u00e1n l\u00e1that\u00f3, h\u00e1trafel\u00e9 nyilaz\u00f3 k\u00f6nny\u0171 lovas harcos. A honfoglal\u00e1s idej\u00e9n a magyarok f\u00e9lig nom\u00e1d \u00e9letm\u00f3dot folytattak; r\u00e9szben jurt\u00e1ban laktak, amit gyorsan sz\u00e9t lehetett szedni \u00e9s \u00f6ssze is lehetett rakni. R\u00e9szben pedig f\u00e9lig f\u00e9lig f\u00f6ldbe s\u00fcllyesztett h\u00e1zakban. Az el\u0151kel\u0151k c\u00f6l\u00f6p\u00f6kb\u0151l \u00e9s f\u00f6ldb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt falakkal k\u00f6r\u00fclvett er\u0151d\u00edtm\u00e9nyekben laktak. Az egyik els\u0151 ilyen t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9k\u00fcnk a szabolcsi f\u00f6ldv\u00e1r. A professzor el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban r\u00e1mutatott, hogy a R\u00f3mai Birodalom kor\u00e1ban Pann\u00f3nia n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t, 106-270 k\u00f6z\u00f6tt pedig Dacia is a provinci\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozott. A r\u00f3maiak fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az els\u0151 k\u00f6vezett utakat, a v\u00edzvezet\u00e9ket \u00e9s a f\u00fcrd\u0151t. A R\u00f3mai Birodalom buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en 3 n\u00e9pcsoport jelent meg a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben: a hunok, g\u00f3tok \u00e9s az avarok. A 8-9. sz\u00e1zadban Nagy K\u00e1roly Frank birodalma el\u00e9rt Pann\u00f3ni\u00e1ig. A Frank birodalom a szerz\u0151d\u00e9sszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a h\u0171b\u00e9ris\u00e9g elve ment\u00e9n szervez\u0151d\u00f6tt meg. Ebben az id\u0151szakban rengeteg torony jelleg\u0171 \u00fan. \u201edonjons\u201d-okat \u00e9p\u00edtettek a kalandoz\u00f3 n\u00e9pek elleni t\u00e1mad\u00e1sok miatt. A professzor p\u00e1rhuzamot vont a Frank birodalom, valamint a Biz\u00e1nci birodalom \u00e9s a cordovai kalif\u00e1tus fejl\u0151d\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt. A Biz\u00e1nci birodalom egyik \u00e9p\u00edt\u00e9szeti szimb\u00f3luma Konstantin\u00e1polyban \u00e9p\u00fclt Hagia Sofia volt, amit az Oszm\u00e1n birodalom t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa idej\u00e9n teljesen \u00e1t\u00e9p\u00edtettek.<\/p>\n<p>A professzor hangs\u00falyozta, hogy a magyar nemzet els\u0151 sorsford\u00edt\u00f3 d\u00f6nt\u00e9se a magyarok bej\u00f6vetele \u00e9s leteleped\u00e9se volt, a m\u00e1sodik pedig a kereszt\u00e9nys\u00e9g felv\u00e9tele \u00e9s a Nyugat fel\u00e9 fordul\u00e1s. G\u00e9za nagyfejedelem ut\u00f3dja Szent Istv\u00e1n (1000-1038) a nyugati kereszt\u00e9ny \u00e9rt\u00e9krendet tette az \u00e1llamszervez\u0151d\u00e9s f\u00f3kusz\u00e1ba. Samuel Huntington neves politol\u00f3gus szerint az Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcli kultur\u00e1lis v\u00e1laszt\u00f3vonal ma is a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e9s a keleti kereszt\u00e9nys\u00e9g tal\u00e1lkoz\u00e1s ment\u00e9n h\u00faz\u00f3dik. A professzor az el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban r\u00e1mutatott, hogy Istv\u00e1n kir\u00e1ly Imre herceghez \u00edrt intelmei is arr\u00f3l tan\u00faskodnak, hogy a nyugati orsz\u00e1gokhoz val\u00f3 felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s ig\u00e9nye v\u00e1lt a k\u00f6z\u00e9pkori Magyarorsz\u00e1g legfontosabb politikai c\u00e9lj\u00e1v\u00e1. Ezt a c\u00e9lt \u00fagy k\u00edv\u00e1nt\u00e1k el\u00e9rni, hogy papokat \u00e9s mesterembereket h\u00edvtak be Magyarorsz\u00e1gra Nyugatr\u00f3l. Ebben az id\u0151szakban \u00e9p\u00fclt a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri bazilika, amelynek sajnos csak a romjai maradtak meg. M\u00e1sik ilyen \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9k ebb\u0151l a korb\u00f3l a feldebr\u0151i altemplom, amelyet Istv\u00e1n rokona \u00e9s egyik ut\u00f3da, Aba S\u00e1muel \u00e9p\u00edttetett. III. B\u00e9la (1172-1196) uralkod\u00e1sa idej\u00e9n szil\u00e1rdult meg a k\u00f6z\u00e9pkori magyar \u00e1llamszervezet. S\u0151t, ebben az id\u0151szakban a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g m\u00e1r terjeszkedik is: hacsak \u00e1tmeneti id\u0151re is, Adri\u00e1val hat\u00e1ros ter\u00fcletek, balk\u00e1ni ter\u00fcletek \u00e9s Gal\u00edcia is a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g befoly\u00e1si \u00f6vezet\u00e9v\u00e9 v\u00e1lnak. III. B\u00e9la honos\u00edtja meg az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9get. \u00c9p\u00edt\u00e9szeti szempontb\u00f3l kiemelked\u0151 az Esztergomban \u00e9p\u00fclt kir\u00e1lyi rezidencia \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 templom, amelynek megmaradt az egyik r\u00f3zsaablaka. Az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g egyik els\u0151 eml\u00e9ke a P. Mester (Anonymus) \u00e1ltal alkotott Gesta Hungarorum \u00e9s a Halotti Besz\u00e9d, aminek k\u00f6zismert bevezet\u0151 sora: \u201el\u00e1tj\u00e1tok feleim sz\u00fcmt\u00fckkel, mik vogymuk\u2026\u201d. A magyar felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s \u00e9s mintak\u00f6vet\u00e9s jellegzetess\u00e9gei az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s a kultur\u00e1lis eml\u00e9kekben m\u00e1r ekkor j\u00f3l tetten \u00e9rhet\u0151k. Ennek az id\u0151szaknak k\u00e9t \u00e9p\u00edt\u00e9szeti remekm\u0171ve Magyarorsz\u00e1gon az 1232-ben \u00e9p\u00fclt b\u00e9lap\u00e1tfalvai cisztercita ap\u00e1ts\u00e1g temploma \u00e9s az 1252-ben \u00e9p\u00fclt j\u00e1ki benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1gi templom. Ezek a magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szeti remekm\u0171vek a kort\u00e1rs eur\u00f3pai rom\u00e1n st\u00edlusban k\u00e9sz\u00fcltek. A hasonl\u00f3 st\u00edlus\u00fa nyugat-eur\u00f3pai \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1sok sokkal monument\u00e1lisabbak voltak (pl. Durhan, Poitier) \u00e9s 150 \u00e9vvel megel\u0151zt\u00e9k az el\u0151bb eml\u00edtett k\u00e9t magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9ket.<\/p>\n<p>Nagy Lajos kir\u00e1lyunk uralkod\u00e1sa idej\u00e9n Magyarorsz\u00e1g m\u00e1r eur\u00f3pai nagyhatalom volt, nem utols\u00f3 sorban az\u00e9rt Nagy Lajos a lengyel kir\u00e1lyi tr\u00f3nt is megkapta. A fejl\u0151d\u00e9st ebben az id\u0151szakban h\u00e1rom \u00e9p\u00edt\u00e9szeti remekm\u0171 szimboliz\u00e1lja: a kolozsv\u00e1ri Szent Mih\u00e1ly, a kassai Szent Erzs\u00e9bet sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9s a brass\u00f3i fekete templom. Ezek a g\u00f3tikus st\u00edlus hazai \u00e9p\u00edt\u00e9szeti remekm\u0171i. Az \u00e9szak-franciaorsz\u00e1gi \u00e9s \u00e9szak-it\u00e1liai g\u00f3tikus katedr\u00e1lisok azonban 100-2000 \u00e9vvel kor\u00e1bbiak \u00e9s j\u00f3val monument\u00e1lisabbak. A vil\u00e1gi \u00e9p\u00edt\u00e9szet eml\u00e9kei k\u00f6z\u00fcl megeml\u00edthet\u0151 a 13. sz\u00e1zadi visegr\u00e1di Salamon-torony \u00e9s a Nagy Lajos \u00e1ltal \u00e9p\u00edttetett di\u00f3sgy\u0151ri v\u00e1r is. Eur\u00f3pai szinten is jegyzett kiemelked\u0151 magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9k a 15. sz\u00e1zadi vajdahunyadi g\u00f3tikus lovagv\u00e1r. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly uralkod\u00e1sa idej\u00e9n, a XV. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben volt a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g a leger\u0151sebb, ekkor jutottunk fejletts\u00e9gben legk\u00f6zelebb Eur\u00f3pa nyugati fel\u00e9hez. M\u00e1ty\u00e1s idej\u00e9n \u00e9p\u00fclt a visegr\u00e1di kir\u00e1lyi palota is. M\u00e1ty\u00e1s feles\u00e9ge, Beatrix kir\u00e1lyn\u00e9 it\u00e1liai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa volt, Bonfini, M\u00e1ty\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ja szerint ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kezdett elterjedni a k\u00e9s mellett a villa haszn\u00e1lata Magyarorsz\u00e1gon. Noha a k\u00f6z\u00e9pkori Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg M\u00e1ty\u00e1s idej\u00e9n ker\u00fclt legk\u00f6zelebb a fejlett Eur\u00f3p\u00e1hoz, a v\u00e1rosiasod\u00e1s ter\u00e9n \u00e9s sok egy\u00e9b m\u00e1s ter\u00fcleten tov\u00e1bbra is a f\u00e9lperif\u00e9ria jegyeit mutattuk. Kev\u00e9s volt a nyugati m\u00e9rc\u00e9hez k\u00e9pest a v\u00e1rosok sz\u00e1ma \u00e9s ez az\u00e9rt probl\u00e9ma, mert \u00e1ltal\u00e1ban mindig a v\u00e1rosok a fejl\u0151d\u00e9s \u00e9llovasai. Az ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 feljegyz\u00e9sek szerint M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly h\u00edres k\u00f6nyvt\u00e1ra csak a p\u00e1pai k\u00f6nyvt\u00e1rral volt \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly idej\u00e9n kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t Gutenberg nyomd\u00e1ja is (1455) \u00e9s nem sokkal ut\u00e1na Magyarorsz\u00e1gon Hess Andr\u00e1s 1472-ben Bud\u00e1n alap\u00edtott nyomd\u00e1t \u00e9s 400 p\u00e9ld\u00e1nyban adta ki a Budai Kr\u00f3nik\u00e1t. \u00c1m ez r\u00f6videsen megsz\u0171nt, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 nyomd\u00e1t csak 1535-ben alap\u00edtott\u00e1k Brass\u00f3ban. A nyomd\u00e1szat hazai elterjed\u00e9se is j\u00f3l jelzi, hogy erre az id\u0151szakra siker\u00fclt elmarad\u00e1sunkb\u00f3l jelent\u0151sen lefaragni, mindazon\u00e1ltal a hazai nyomd\u00e1k nem voltak hossz\u00fa \u00e9let\u0171ek, \u00e9s mind sz\u00e1moss\u00e1gukban mind kapacit\u00e1saikban elmaradtak n\u00e9metalf\u00f6ldi \u00e9s \u00e9szak-it\u00e1liai t\u00e1rsaikt\u00f3l. Az egyetemeink sz\u00e1moss\u00e1g\u00e1t tekintve, hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonhatunk le. A P\u00e9csett 1387-ben alap\u00edtott Egyetem nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt sok\u00e1ig, \u00e9s ugyanez volt a sorsa az \u00d3bud\u00e1n, Kolozsv\u00e1rott \u00e9s Pozsonyban alap\u00edtott Egyetemeknek is. Az els\u0151 tart\u00f3san m\u0171k\u00f6d\u0151 egyetem\u00fcnk a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter \u00e1ltal 1635-ben alap\u00edtott Nagyszombati Egyetem volt.<\/p>\n<p>Az Oszm\u00e1n Birodalom el\u0151ret\u00f6r\u00e9se a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g 3 r\u00e9szre szakad\u00e1s\u00e1t okozta, \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly hal\u00e1la (1490) ut\u00e1n a k\u00f6zpontos\u00edtott magyar \u00e1llamszervezet hanyatl\u00e1snak indult. De ebben az id\u0151szakban is vannak relat\u00edve fejlett r\u00e9gi\u00f3ink, mint pl. a kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1g nyugati ter\u00fcletei: Pozsony, Kismarton (Eszterh\u00e1zy-kast\u00e9ly), Nagyszombat. Az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n j\u00f3 benyom\u00e1st tett a nyugati utaz\u00f3kra Brass\u00f3, Szeben, Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r \u00e9s Kolozsv\u00e1r. Buda, a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g k\u00f6zpontja viszont, ahol ebben az id\u0151szakban mecsetek, minaretek \u00e9s f\u00fcrd\u0151k \u00e9p\u00fcltek, eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve hanyatlott \u00e9s pusztult. Egy korabeli feljegyz\u00e9s tan\u00fas\u00e1ga szerint a Pozsony-Szentgotth\u00e1rd vonal elv\u00e1lasztja az orsz\u00e1g fejlett \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 fejlett r\u00e9sz\u00e9t. Amerika felfedez\u00e9se mag\u00e1val hozta a kereskedelmi \u00fatvonalak \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9t: Az Atlanti \u00f3ce\u00e1n partvid\u00e9ke, mindenekel\u0151tt Anglia \u00e9s N\u00e9metalf\u00f6ld lett Eur\u00f3pa f\u0151 kereskedelmi centruma. A magyar kir\u00e1lys\u00e1g kereskedelmi jelent\u0151s\u00e9ge lehanyatlott, nemesf\u00e9mb\u00e1ny\u00e1szat\u00e1nak jelent\u0151s\u00e9ge elsorvadt. A korabeli \u201eRegina Eur\u00f3pa\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa jelk\u00e9pezi az orsz\u00e1gok rangsor\u00e1t, ahol a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g nem a nyak ill. fejr\u00e9szen van, hanem der\u00e9kt\u00e1jon, a nyugat-eur\u00f3pai centrumorsz\u00e1gok \u00e9s a Balk\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt. Ez egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00f6zepes jelent\u0151s\u00e9g\u0151 gazdas\u00e1gi szerepet \u00e9s fejletts\u00e9gi szintet mutat.<\/p>\n<p>A t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9se ut\u00e1n a felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1si folyamat m\u00e1r a Habsburg Birodalom keretein bel\u00fcl folytat\u00f3dott. Ezt f\u0151leg M\u00e1ria Ter\u00e9zia magyar kir\u00e1lyn\u0151 40 \u00e9ves uralkod\u00e1s\u00e1nak f\u0151bb int\u00e9zked\u00e9sei jel\u00f6lik ki: \u00fajra telep\u00edt\u00e9s, az 1777-ben indult oktat\u00e1si reform, a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy reformja \u00e9s Buda \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se. Ebben az id\u0151szakban \u00e9p\u00fclt az Invalidusok H\u00e1za (mai modern V\u00e1rosh\u00e1za), \u00e9s a 19. sz\u00e1zad legelej\u00e9n a S\u00e1ndor M\u00f3ric tulajdon\u00e1ban l\u00e9v\u0151 S\u00e1ndor-palota. K\u00e9s\u0151bb, m\u00e1r a reformkorban elkezd\u0151dik a Pestet \u00e9s Bud\u00e1t \u00f6sszek\u00f6t\u0151 h\u00edd, a L\u00e1nch\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9se (1840-1849). A professzor a korabeli magyar fejletts\u00e9gi szintet eur\u00f3pai \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sban a fert\u0151di Eszterh\u00e1zy kast\u00e9ly (magyar Versailles) \u00e9s a francia Versailles \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9vel \u00e9rz\u00e9keltette: M\u00edg az Eszterh\u00e1zy kast\u00e9ly 126 szob\u00e1b\u00f3l \u00e1llt, 300 ha ter\u00fcleten \u00e9s 15 sz\u00f6k\u0151k\u00fat volt az udvar\u00e1n, addig a Versailles-i kast\u00e9ly hasonl\u00f3 sz\u00e1mai 700, 800, 50 voltak. Az \u00fajvil\u00e1g felfedez\u00e9s\u00e9nek hasznaib\u00f3l val\u00f3 kimarad\u00e1sunk, a kereskedelmi \u00fatvonalak sz\u00e1munkra kedvez\u0151tlen \u00e1trendez\u0151d\u00e9se \u00e9s f\u0151leg az Oszm\u00e1n uralom 150 \u00e9ve miatt jelent\u0151sen elmaradtunk Eur\u00f3pa \u00e9lvonal\u00e1t\u00f3l. V\u00e1rosaink egy korabeli angol utaz\u00f3 feljegyz\u00e9sei szerint ink\u00e1bb mez\u0151v\u00e1ros jelleget \u00f6lt\u00f6ttek, a csatorna- \u00e9s \u00fath\u00e1l\u00f3zat fejletlen volt. A reformkorban a magyar gazdas\u00e1g felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sa a manufakt\u00far\u00e1k \u00e9s a g\u0151zg\u00e9pek megjelen\u00e9s\u00e9vel \u00faj lend\u00fcletet vett.\u00a0 Az 1848-ban hozott \u00e1prilisi t\u00f6rv\u00e9nyek v\u00e9get vetnek a rendis\u00e9g id\u0151szak\u00e1nak. Ez a polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s Hollandi\u00e1ban 1581-ben, Sv\u00e1jcban 1681-ben Angli\u00e1ban 1649-ben, USA-ban 1776-ban, Franciaorsz\u00e1gban 1789-ben vette kezdet\u00e9t. Teh\u00e1t e t\u00e9ren is 150-200 \u00e9ves lemarad\u00e1s mutatkozott. A mintak\u00f6vet\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9ka azonban nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, \u00e9s ez nem is maradt eredm\u00e9nytelen. A XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a t\u0151k\u00e9s jelleg\u0171 manufakt\u00far\u00e1k darabsz\u00e1ma 124-r\u0151l 500-ra n\u0151tt, 1846-ban meg\u00e9p\u00fcl az els\u0151 vas\u00fatvonal, Sz\u00e9chenyi: Hitel c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve publik\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en megjelennek az els\u0151 hazai tulajdon\u00fa p\u00e9nzint\u00e9zetek is. \u00dajb\u00f3l megjelenik a magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyvkiad\u00e1s, a hivatalos nyelv 1844-ben a latin helyett a magyar lesz. A felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s id\u0151szaka a szekulariz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a nacionalizmus t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1val j\u00e1rt egy\u00fctt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ig tart\u00f3 1867 ut\u00e1ni dualista id\u0151szak a magyar gazdas\u00e1g aranykorak\u00e9nt jellemezhet\u0151. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en fejl\u0151d\u00e9snek indult a vas\u00fath\u00e1l\u00f3zat, meg\u00e9p\u00fclt a Nyugati \u00e9s a Keleti p\u00e1lyaudvar. Poz\u00edci\u00f3nk mindazon\u00e1ltal nem v\u00e1ltozott. Az 1000 f\u0151re jut\u00f3 vas\u00fatvonalak sz\u00e1m\u00e1t tekintve Magyarorsz\u00e1g az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151en a Balk\u00e1ni orsz\u00e1gok el\u0151tt, de a csehek \u00e9s az osztr\u00e1kok m\u00f6g\u00f6tt \u00e1llt. Megjelent a motoriz\u00e1ci\u00f3 a mez\u0151gazdas\u00e1gban is: el\u0151bb a g\u0151zg\u00e9pek, majd a sz\u00e1zadfordul\u00f3t\u00f3l a bels\u0151 \u00e9g\u00e9s\u0171 motorokkal hajtott traktorok. A mez\u0151gazdas\u00e1g teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t tekintve, a term\u00e9nyek \u00e1tlaghozamai alapj\u00e1n (kukorica, b\u00faza) Eur\u00f3pa \u00e9llovasai k\u00f6z\u00e9 tartoztunk, \u00e9s Franciaorsz\u00e1ggal \u00e1lltunk egy szinten. A fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnk szimb\u00f3lum\u00e1nak tekinthet\u0151, hogy a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00e9veiben \u00e9p\u00fclt meg a magyar Parlament \u00e9p\u00fclete, amely Eur\u00f3pa m\u00e1sodik legnagyobb parlamentje. Fejletts\u00e9gi szint\u00fcnk azonban tov\u00e1bbra is k\u00f6zepes maradt. Katus L\u00e1szl\u00f3 k\u00f6zgazd\u00e1sz sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai szerint a magyar GDP ebben az id\u0151ben az angol 1\/3-\u00e1ra, a francia \u00e9s a n\u00e9met fel\u00e9re volt tehet\u0151.<\/p>\n<p>Magyarorsz\u00e1g gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t megakasztotta az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum. A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s nagy \u00e9rv\u00e1g\u00e1st jelentett az orsz\u00e1gnak, lakoss\u00e1gunk t\u00f6bb mint fel\u00e9t, ter\u00fclet\u00fcnk mintegy 2\/3-\u00e1t vesztett\u00fck el. Nyersanyagaink (vas\u00e9rc, nemesf\u00e9m, s\u00f3b\u00e1nya) jelent\u0151s r\u00e9sze a hat\u00e1rokon k\u00edv\u00fclre ker\u00fclt, csak a mecseki \u00e9s dun\u00e1nt\u00fali sz\u00e9nlel\u0151helyeink maradtak meg. A trianoni Magyarorsz\u00e1g ennek ellen\u00e9re viszonylag gyorsan talpra \u00e1llt. A professzor az el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban kifejtette, hogy az egy f\u0151re jut\u00f3 GDP n\u00f6veked\u00e9s a Horthy-korszakban az akkori eur\u00f3pai \u00e1tlagnak felelt meg. A gazdas\u00e1gi er\u0151sorrendet tekintve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mutat\u00f3sz\u00e1mok alapj\u00e1n (pl:1000 f\u0151re jut\u00f3 szem\u00e9lyg\u00e9pkocsik sz\u00e1ma, 1000 f\u0151re jut\u00f3 r\u00e1di\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k sz\u00e1ma) a t\u00e9rs\u00e9gbeli helyzet\u00fcnk nem v\u00e1ltozott. \u00c1ltal\u00e1ban elmondhat\u00f3, hogy a balk\u00e1ni orsz\u00e1gokat megel\u0151zt\u00fck, de a csehek el\u0151tt\u00fcnk j\u00e1rtak. Az alfabetiz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az elitk\u00e9pz\u00e9s ter\u00e9n j\u00f3l \u00e1lltunk, de mez\u0151gazdas\u00e1gunk mutat\u00f3i romlottak.<\/p>\n<p>1945 ut\u00e1n ism\u00e9t \u00faj helyzet teremt\u0151d\u00f6tt. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban megsemmis\u00fclt a nemzeti vagyon k\u00f6zel fele, \u00e9s a kommunista hatalom\u00e1tv\u00e9telt k\u00f6vet\u0151en a magyar gazdas\u00e1gi termel\u00e9s a szocialista tervgazd\u00e1lkod\u00e1s keretei k\u00f6z\u00f6tt szervez\u0151d\u00f6tt \u00fajj\u00e1. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben relat\u00edv poz\u00edci\u00f3nk romlott. A gazdas\u00e1g f\u0151\u00e1gazatai k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fcl a mez\u0151gazdas\u00e1g teljes\u00edtett j\u00f3l, \u00e1m ennek a jelent\u0151s\u00e9ge egyre cs\u00f6kkent. A szovjet blokk \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1val \u00e9s a rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal \u00fajabb jelent\u0151s, mintegy 18%-os GDP cs\u00f6kken\u00e9st szenvedett el a magyar gazdas\u00e1g \u00e9s csak 1999-re \u00e9rt\u00fck el a GDP \u201989-es szintj\u00e9t.<\/p>\n<p>A professzor h\u00e1rom jelens\u00e9get emelt ki pozit\u00edvumk\u00e9nt a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151 magyar gazdas\u00e1gfejl\u0151d\u00e9sb\u0151l: egyfel\u0151l a gyorsforgalmi \u00fath\u00e1l\u00f3zat korszer\u0171s\u00edt\u00e9se (aut\u00f3p\u00e1lya\u00e9p\u00edt\u00e9s) \u00e9s a mobiltelefon elterjed\u00e9se nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez els\u0151sorban a szolg\u00e1ltat\u00f3iparban m\u00e1sfel\u0151l pedig a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\/internet elterjed\u00e9se kiemelt jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9n. A professzor \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9ben elmondta, hogy 2006-ban az 1 f\u0151re jut\u00f3 GDP az EU \u00e1tlaghoz k\u00e9pest 60% volt (mint 1989-ben), \u00e9s az\u00f3ta alig t\u00f6rt\u00e9nt elmozdul\u00e1s ehhez a szinthez k\u00e9pest. Az Economist \u00e1ltal jegyzett Human Development Index (HDI) szerint az ezredfordul\u00f3 \u00e9veiben Magyarorsz\u00e1g a 36. volt a rangsorban.<\/p>\n<p>A 2008-as vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g EU-ba val\u00f3 begy\u0171r\u0171z\u00e9se Magyarorsz\u00e1gon is recesszi\u00f3t okozott 2009-ben (-6,7%) \u00e9s 2011-ben (-1,7%). Jelenleg a magyar gazdas\u00e1g n\u00f6veked\u00e9si \u00fcteme \u00a0nem teszi lehet\u0151v\u00e9 a gyors konvergenci\u00e1t a fejlett Nyugattal. E tekintetben a gazdas\u00e1gpolitika legfontosabb c\u00e9lja a PPP alapon sz\u00e1m\u00edtott 1 f\u0151re jut\u00f3 osztr\u00e1k GDP-hez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s. A professzor el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban kifejtette, hogy szerinte az osztr\u00e1k \u00e9letsz\u00ednvonalhoz val\u00f3 gyors felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s illuz\u00f3rikus, \u00e9s a konvergencia sebess\u00e9g\u00e9t az oktat\u00e1si kiad\u00e1sok n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel lehetne felgyors\u00edtani.<\/p>\n<p>Az el\u0151ad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek lehet\u0151s\u00e9ge ny\u00edlt, hogy k\u00e9rdezzen az el\u0151ad\u00f3t\u00f3l. T\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9s utalt a finn felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1si modell jellegzetess\u00e9geire. A professzor viszontv\u00e1lasz\u00e1ban elmondta, hogy Finnorsz\u00e1g 150 \u00e9v alatt val\u00f3s\u00edtotta meg a gazdas\u00e1gi felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1st \u00e9s a finn felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1si modell meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je az oktat\u00e1si kiad\u00e1sok jelent\u0151s n\u00f6veked\u00e9se volt. Anekdotikus inform\u00e1ci\u00f3k szerint, az \u00edr\u00e1studatlans\u00e1g felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ban nagyban k\u00f6zrej\u00e1tszott, hogy a f\u00e9rfiak addig nem n\u0151s\u00fclhettek meg, ameddig nem tanultak meg \u00edrni-olvasni. Egy m\u00e1sik finn oktat\u00e1si modellre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s kapcs\u00e1n a professzor kifejtette, hogy Magyarorsz\u00e1gon utolj\u00e1ra jelent\u0151s oktat\u00e1si fejleszt\u00e9st Klebelsberg Kun\u00f3 hajtott v\u00e9gre: miniszters\u00e9ge idej\u00e9n 5 \u00e9v alatt 5000 n\u00e9pf\u0151iskolai tanterem \u00e9s tan\u00edt\u00f3i lak\u00e1s \u00e9p\u00fclt fel az orsz\u00e1gban. A jelenlegi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcks\u00e9g lenne egy Klebelsberg-f\u00e9le oktat\u00e1sstrat\u00e9giai c\u00e9lra, ilyen lehetne pl. a digit\u00e1lis \u00edr\u00e1studatlans\u00e1g felsz\u00e1mol\u00e1sa \u00e9s az IT-k\u00e9pz\u00e9s er\u0151s\u00edt\u00e9se haz\u00e1nkban.<\/p>\n<p>M\u00e1sfel\u0151l a finn gazdas\u00e1g egyes nyersanyagokban gazdag (hal, fa, v\u00edz) ami el\u0151seg\u00edtette egy exportorient\u00e1lt gazdas\u00e1gi felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1si modell kidolgoz\u00e1s\u00e1t. Magyarorsz\u00e1g nyugati orient\u00e1ci\u00f3ja kapcs\u00e1n feltett k\u00e9rd\u00e9sre a professzor a v\u00e1lasz\u00e1ban p\u00e1rhuzamot vont a bethleni konszolid\u00e1ci\u00f3 (1921-1931) k\u00f6zponti gondolat\u00e1val: nevezetesen Bethlen Istv\u00e1n minisztereln\u00f6k azt vallotta, hogy ahhoz, hogy a t\u00e1rsadalom demokratikus m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9telei adottak legyenek, er\u0151s k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly kell, amelynek a meg\u00e9lhet\u00e9se, egzisztenci\u00e1ja nem f\u00fcgg az \u00e1llamt\u00f3l. Az er\u0151s k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly egzisztenci\u00e1ja a f\u00f6ldb\u0151l, gy\u00e1rb\u00f3l saj\u00e1t \u00fczletb\u0151l szerzett j\u00f6vedelm\u00e9re t\u00e1maszkodik.\u00a0 Ha nincs er\u0151s k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u00e9s eg\u00e9sz n\u00e9pr\u00e9tegek meg\u00e9lhet\u00e9se f\u00fcgg az \u00e1llamt\u00f3l, akkor a politika mindig felhaszn\u00e1lja \u0151ket pillanatnyi \u00e9rdekeinek megfelel\u0151en, ami nem mindig esik egybe az orsz\u00e1g hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa \u00e9rdekeivel. Ez\u00e9rt Bethlen szerint az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s titkos v\u00e1laszt\u00f3jog nem volt j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat Magyarorsz\u00e1gon az er\u0151s k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly hi\u00e1nya miatt. A mai magyar politikai val\u00f3s\u00e1ggal p\u00e1rhuzamot vonva a professzor a k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszolva kifejtette, hogy az egzisztenci\u00e1lis f\u00e9lelmek miatt a t\u00f6megek k\u00f6nnyen befoly\u00e1solhat\u00f3k a politika \u00e1ltal k\u00e9zi vez\u00e9relt m\u00e9dia \u00e1ltal. Ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a professzor elmondta, hogy az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelme folyam\u00e1n mindig a Nyugati orient\u00e1ci\u00f3 h\u00edve volt, \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l soha nem elszakadni, hanem ahhoz felz\u00e1rk\u00f3zni igyekezett.<\/p>\n<p>Magyarorsz\u00e1g gazdas\u00e1gi lemarad\u00e1s\u00e1t hossz\u00fa t\u00e1von szerinte k\u00e9t f\u0151 t\u00e9nyez\u0151 okozta. Egyfel\u0151l a 150 \u00e9ves oszm\u00e1n uralom \u00e9s az orsz\u00e1g h\u00e1rom r\u00e9szre szakad\u00e1sa, m\u00e1sfel\u0151l pedig az, hogy az \u00dajvil\u00e1g felfedez\u00e9s\u00e9nek hasznaib\u00f3l (kereskedelmi \u00fatvonalak \u00e1trendez\u00e9s\u00e9b\u0151l) \u00e9s a gyarmatos\u00edt\u00e1sb\u00f3l haz\u00e1nk kimaradt. Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy egy \u00fajraiparos\u00edt\u00e1si koncepci\u00f3 ment\u00e9n lehetne-e gyors\u00edtani a gazdas\u00e1gi felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1son a professzor viszontv\u00e1lasz\u00e1ban a n\u00e9met \u00e9s d\u00e9l-koreai p\u00e9ld\u00e1kat is id\u00e9zett. A professzor el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban felvillantott egy m\u00e1sik \u00e9rdekes aspektust is, nevezetesen azt, hogy a magyar nemess\u00e9g ragaszkodva az ad\u00f3mentess\u00e9gi kiv\u00e1lts\u00e1g\u00e1hoz, nem volt \u00e9rdekelt abban, hogy ad\u00f3k\u00f6teles ipari tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9gezzen. Magyarorsz\u00e1g iparosod\u00e1s\u00e1nak beindul\u00e1sa a dualizmus id\u0151szak\u00e1ra, a rendis\u00e9g megsz\u00fcntet\u00e9se \u00e9s a nemesi el\u0151jogok elt\u00f6rl\u00e9se ut\u00e1ni t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakra tehet\u0151. A mai viszonyok kapcs\u00e1n elmondta, hogy pl. a csehek relat\u00edve jobb helyzet\u00e9hez az is hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy munkakult\u00far\u00e1juk jelent\u0151sen jobb a magyart\u00f3l. A professzor z\u00e1rszav\u00e1ban hangs\u00falyozta, hogy az orsz\u00e1g nyugati orient\u00e1ci\u00f3ja mindig megvolt a t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk sor\u00e1n \u00e9s ez az ir\u00e1ny tov\u00e1bbra is fennmarad. A magyar gazdas\u00e1gban az innovat\u00edv ipar\u00e1gak \u00e9s az oktat\u00e1si rendszer\u00fcnk fejleszt\u00e9se az, ami gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l kit\u00f6r\u00e9st jelenthet Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az MKT Gazdas\u00e1gpolitikai \u00e9s Gazdas\u00e1gelm\u00e9leti Szakoszt\u00e1lya \u00e1prilis 24-\u00e9n gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9neti konferenci\u00e1t szervezett \u201eF\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1t\u00f3l a f\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1ig \u2013 utunk Eur\u00f3p\u00e1ba\u201d c\u00edmmel 130 regisztr\u00e1lt r\u00e9sztvev\u0151vel, aminek az IBM Labs \u00e9p\u00fclete adott otthont. Romsics Ign\u00e1c t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szprofesszor \u201eMagyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete\u201d c\u00edmmel nemr\u00e9g megjelent k\u00f6nyve adta az el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak aprop\u00f3j\u00e1t. Chik\u00e1n Attila szakoszt\u00e1lyi eln\u00f6k \u00fcdv\u00f6zl\u0151 szavait k\u00f6vet\u0151en a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szprofesszor \u00e9rdekes t\u00e9nyeket \u00e9s adatokat tartalmaz\u00f3 [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":4607,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-4785","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"2026-07-23 11:40:33","action":"category","newStatus":"draft","terms":[],"taxonomy":"category","extraData":[]},"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4785","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4785"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4785\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4607"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4785"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4785"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4785"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}