\u00c9let\u00e9nek 94. \u00e9v\u00e9ben, h\u00e9tf\u0151n elhunyt Kornai J\u00e1nos Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas k\u00f6zgazd\u00e1sz, akad\u00e9mikus, a Harvard Egyetem \u00e9s a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora. Az egyik legismertebb magyar k\u00f6zgazd\u00e1szt – aki 2002 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt a Nemzetk\u00f6zi K\u00f6zgazdas\u00e1gi T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki tiszt\u00e9t is bet\u00f6lt\u00f6tte – 80. sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l K\u00f6zgazd\u00e1sz \u00c9letm\u0171d\u00edjjal t\u00fcntette ki az MKT. Eml\u00e9k\u00e9t szeretettel meg\u0151rizz\u00fck.<\/p>\n
Kornai J\u00e1nos 1928-ban sz\u00fcletett Budapesten. A budapesti tudom\u00e1nyegyetemen v\u00e9gzett, 1947-t\u0151l a Szabad N\u00e9p gazdas\u00e1gi szerkeszt\u0151je volt, 1955-ben az MTA K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rsa lett. 1966-ban elnyerte a k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1ny doktora c\u00edmet, 1976-ban az MTA levelez\u0151, 1982-ben rendes tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. Sz\u00e1mos k\u00fclf\u00f6ldi egyetem h\u00edvta meg vend\u00e9gprofesszornak: 1966-ban a Sussexi Egyetem, 1968-ban \u00e9s 1973-ban az amerikai Stanford, 1970-ben a Yale, 1972-ben \u00e9s 1983-ban a Princeton, 1976-77-ben a stockholmi \u00e9s 1984-85-ben a Harvard Egyetemen tan\u00edtott. 1972-1977 k\u00f6z\u00f6tt az ENSZ Fejleszt\u00e9stervez\u00e9si Bizotts\u00e1g\u00e1nak aleln\u00f6ke volt. Dolgozott az MTA K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek oszt\u00e1lyvezet\u0151jek\u00e9nt, emellett a Collegium Budapest, a budapesti K\u00f6zgazdas\u00e1g-tudom\u00e1nyi Egyetem, 1986-t\u00f3l az amerikai Harvard Egyetem professzora is volt. Tagja volt az MTA K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Bizotts\u00e1g\u00e1nak, valamint a K\u00f6zgazdas\u00e1gi Szemle c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1nak. Az Amerikai Tudom\u00e1nyos \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia, a Brit Akad\u00e9mia, a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Akad\u00e9mia, a Finn Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9s az amerikai tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia k\u00fclf\u00f6ldi tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, a torin\u00f3i Tudom\u00e1nyegyetem pedig d\u00edszdoktorr\u00e1 nevezte ki.<\/p>\n
F\u0151k\u00e9nt a tervez\u00e9s matematikai m\u00f3dszereivel, a matematika \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika k\u00f6zgazdas\u00e1gi alkalmaz\u00e1s\u00e1val, a gazdas\u00e1g mechanizmus\u00e1nak elm\u00e9let\u00e9vel foglalkozott. K\u00f6zgazdas\u00e1gi m\u0171vei t\u00edz nyelven olvashat\u00f3k, k\u00f6zt\u00fck az Anti-equilibrium jap\u00e1nul is. Legismertebb munk\u00e1ja A hi\u00e1ny, amely 1980-ban jelent meg. Tov\u00e1bbi fontosabb m\u0171vei: A gazdas\u00e1gi vezet\u00e9s t\u00falzott k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1sa, A beruh\u00e1z\u00e1sok matematikai programoz\u00e1sa, A gazdas\u00e1gi szerkezet matematikai tervez\u00e9se, Anti-equilibrium, Er\u0151ltetett vagy harmonikus n\u00f6veked\u00e9s, N\u00f6veked\u00e9s, hi\u00e1ny \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g, Ellentmond\u00e1sok \u00e9s dilemm\u00e1k, A v\u00e1llalatok nyeres\u00e9g\u00e9nek b\u00fcrokratikus \u00fajraeloszt\u00e1sa, R\u00e9gi \u00e9s \u00faj ellentmond\u00e1sok \u00e9s dilemm\u00e1k, Indulatos r\u00f6pirat a gazdas\u00e1gi \u00e1tmenet \u00fcgy\u00e9ben, A szocialista rendszer kritikai gazdas\u00e1gtana.<\/p>\n
\u00d6n\u00e9letrajza 2005-ben jelent meg, ezt k\u00f6vette a jap\u00e1n kiad\u00e1s, majd 2007 elej\u00e9n az angol v\u00e1ltozat. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt 1983-ban megkapta a magyar \u00e1llami d\u00edjat \u00e9s a n\u00e9met Alexander von Humboldt-d\u00edjat. 1994-ben Sz\u00e9chenyi-d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki. 1997-ben megkapta a francia Becs\u00fcletrend tiszti fokozat\u00e1t. 2001-ben a stockholmi K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem, majd 2003-ban a v\u00e1rnai k\u00f6zgazdas\u00e1gi egyetem, 2013-ban a pozsonyi P\u00e1neur\u00f3pai F\u0151iskola d\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1 avatt\u00e1k. 2005-ben Prima Primissima d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki. 2007-ben a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend K\u00f6z\u00e9pkeresztje a Csillaggal polg\u00e1ri tagozata kit\u00fcntet\u00e9st kapta. 2007-ben Akad\u00e9mai N\u00edv\u00f3d\u00edjjal, 2008-ban – 80. sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l – a Magyar K\u00f6zgazdas\u00e1gi T\u00e1rsas\u00e1g K\u00f6zgazd\u00e1sz \u00c9letm\u0171d\u00edj\u00e1val t\u00fcntett\u00e9k ki. 2009-ben megkapta a H\u00fasz \u00e9ves a K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g D\u00edjat. 2010-ben a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend Nagykeresztje polg\u00e1ri tagozata kit\u00fcntet\u00e9st kapta \u00e9letm\u0171v\u00e9\u00e9rt, a gazdas\u00e1gi rendszerek elm\u00e9let\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1ban el\u00e9rt, vil\u00e1gszerte elismert eredm\u00e9nyei\u00e9rt. 2018-ban kilencvenedik sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l tisztelet\u00e9re eg\u00e9sznapos tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1t rendezett a Budapesti Corvinus Egyetem. 2018-ban a Sz\u00e9chenyi Irodalmi \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia c\u00edmzetes tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. Temet\u00e9s\u00e9r\u0151l k\u00e9s\u0151bb int\u00e9zkednek. (Fot\u00f3: MTI\/Kelemen Zolt\u00e1n Gergely)<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00c9let\u00e9nek 94. \u00e9v\u00e9ben, h\u00e9tf\u0151n elhunyt Kornai J\u00e1nos Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas k\u00f6zgazd\u00e1sz, akad\u00e9mikus, a Harvard Egyetem \u00e9s a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora. Az egyik legismertebb magyar k\u00f6zgazd\u00e1szt – aki 2002 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt a Nemzetk\u00f6zi K\u00f6zgazdas\u00e1gi T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki tiszt\u00e9t is bet\u00f6lt\u00f6tte – 80. sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l K\u00f6zgazd\u00e1sz \u00c9letm\u0171d\u00edjjal t\u00fcntette ki az MKT. Eml\u00e9k\u00e9t szeretettel meg\u0151rizz\u00fck. Kornai J\u00e1nos 1928-ban […]<\/p>\n","protected":false},"author":13835,"featured_media":8859,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-8858","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"2026-07-23 14:54:59","action":"category","newStatus":"draft","terms":[],"taxonomy":"category","extraData":[]},"publishpress_future_workflow_manual_trigger":{"enabledWorkflows":[]},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8858","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13835"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8858"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8858\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8859"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8858"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8858"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/mkt.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8858"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}