[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]A Parlament Gazdasági Bizottságának támogatásával újabb hat évre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjává választotta hétfőn kora délután az Országgyűlés Pleschinger Gyulát, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét.
Elnökönk a parlamenti gazdasági bizottsági meghallgatásán elmondta: Magyarország gyakorlatilag már teljesíti a maastrichti kritériumokat, így csatlakozni tudna az eurózónához. A válság azonban megmutatta, hogy a belépést nagyon körültekintően kell megvalósítani, nem elég a feltételeket teljesíteni – mutatott rá. Kiemelte: úgy kellene belépni, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége elérje az eurózóna magországainak (legfejlettebb államainak) átlagos gazdasági fejlettségi szintjét. Emlékeztetett: az eurózónába való belépésről a kormány dönt. Kifejtette: az eurózóna dél-európai államainak példája mutatja, ha nem elég fejlett egy állam az euróövezethez való csatlakozáskor, akkor az is előfordulhat, hogy jövedelem-átcsoportosítás történik a fejlettebb, eurót használó országok felé.
Pleschinger Gyula a meghallgatásán kifejtette: eddigi monetáris tanácstagsága hat éve alatt a monetáris tanács végig szem előtt tartotta a jegybanktörvény mind három, az MNB tevékenységére vonatkozó előírást, vagyis az árstabilitás elérésére vonatkozó pontot, a pénzügyi stabilitás fenntartására való törekvést, és a kormány gazdaságpolitikájának támogatását. Kiemelte: a jegybank történelmi mélységbe, 7 százalékról 0,9 százalékra vitte le az alapkamatot, a válság évei után Magyarországon újra beindította a hitelezést, mind a vállalatokat, mind a lakosságot tekintve, úgy, hogy a vállalati hitelek terén napjainkban már 10 százalékot ér el az éves növekedés. Emlékeztetett: a válságot követően óriási visszaesés következett be a hitelezésben, a bankok is szigorították a kölcsönök feltételeit, így gyakorlatilag leállt a hitelezés. Azóta a jegybank intézkedéseinek hatására oldódtak a korlátok, a bankok is enyhítettek a feltételeiken, a kedvező konstrukciók meghozták a vállalkozások, majd a lakosság hitelfelvételi kedvét is. Jelezte: a növekedési hitelprogram (nhp) lezárását követően a jegybank elindította a piaci hitelprogramját is. Kiemelte: az MNB nagy sikert ért el az nhp-vel, mintegy 3 ezer milliárd forinthoz jutottak a kis-és közepes cégek (kkv-k) a kedvezményes hitelkonstrukciókkal. Az nhp eleinte nagyon rugalmas program volt, a kkv-k hitelkiváltásra és forgóeszközök vételére is igénybe vehették a kölcsönöket, de előrehaladva szigorították a feltételeket, a végére már csak beruházás finanszírozásra lehetett felhasználni – emlékeztetett Pleschinger Gyula. Hozzátette: 2016-ra az nhp elérte a célját, ettől kezdve „egészségesen” nőtt a vállalkozások által felvett hitelek nagysága.
Pleschinger Gyula a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, később a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Pénzügy szakán szerzett diplomát. Áru- és Értéktőzsdei vizsgával, eurókötvény-kereskedői vizsgával és amerikai értékpapír-tőzsdei vizsgával (Series 7) rendelkezik. Többéves vállalati és önkormányzati gyakorlatot követően 1989-ben az OTP Befektetési Főosztályának helyettes vezetője lett. 1990 és 2000 között az OTP Értékpapír Rt. vezérigazgatója, 2001 és 2004 között a Raiffeisen Bank befektetési banki/befektetési szolgáltatási területeit felügyelő vezérigazgató-helyettese volt. 2005-től 2010 szeptemberéig önálló tanácsadóként dolgozott. 2010 szeptembere és 2011 novembere között az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját töltötte be. 2011 novemberétől a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi államtitkáraként dolgozott 2013 márciusáig, amikor a Parlament megválasztotta a Monetáris Tanács tagjának. Hivatali munkája mellett számos egyéb tisztséget töltött illetve tölt be, melyek közül a fontosabbak: a Budapesti Értéktőzsde Felügyelő Bizottságának tagja és elnöke (1998-2001), a zürichi és londoni központú Nemzetközi Értékpapírpiaci Szövetség (ISMA) Igazgatóságának és több bizottságának tagja (1999-2005), az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Igazgatóságának elnöke (2012-2013), az Országos Betétbiztosítási Alap Igazgatóságának tagja és elnöke (2012-2013), a baseli székhelyű Pénzügyi Stabilitási Tanács Regionális Konzultációs Csoportjának állandó tagja (2012-2013), a Világbank és a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) helyettes kormányzója (2012-2013), a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (ICMA, az ISMA utódszervezete) Választott Bíróságának tagja (2012-), a londoni székhelyű Nemzetközi Bankár Céh és annak Pénzügyi Bizottsága tagja (2002-), a Londoni City tiszteletbeli polgára (Freeman of the City of London) és immár 19 éve a Magyar Közgazdasági Társaság tagja, 2017 májusa óta pedig a Társaság elnöke.
Újabb hatéves monetáris tanácsi tagságához jó munkát, sok sikert kívánunk!
(Borítókép: MTI/Illyés Tibor)[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]