[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]Az érintett országok pénzügyi államtitkárainak és jegybanki alelnökeinek részvételével V4+Románia Befektetői Szemináriumot szervezett a Magyar Közgazdasági Társaság 2019. március 28-án, csütörtökön Budapesten. A rendezvény videófelvétele elérhető a honlapunkon.
Jelentős problémát okozhat az egész kelet-közép-európai térségnek az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültség eszkalálódása, amely az egyik legnagyobb világgazdasági kockázatot jelenti ma az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza szerint. Sergei Guriev a V4 országok és Románia Befektetői szemináriumának nyitó előadásában jelezte, az elmúlt időszakban lassult a GDP növekedése az EBRD által finanszírozott országokban. A lassulás 2019-ben érheti el a mélypontot, ettől kezdve újra lendületesebben bővülhet a gazdaság, az esetleg kialakuló kereskedelmi háború és a külső kereslet csökkenése azonban kedvezőtlenül hatna a kelet-közép-európai térség gazdaságaira.
A Magyar Közgazdasági Társaság által megrendezett konferencián Sergei Guriev arról is beszélt, hogy a befektetők világszerte idegesek a világkereskedelem bővülését akadályozó események miatt, a kereskedelmi feszültségen kívül a Brexit eddig nem tisztázott kérdései, az Egyesült Királyság kilépésének tényleges lebonyolítása is fokozza a bizonytalanságot. A világ tőzsdéin egyes papírok a 2017 közepi szintekre gyengültek vissza, a piaci folyamatok nagyon volatilisek lettek – említette példaként. Felhívta a figyelmet arra is, ha a dollár markánsabban erősödni kezd, azok az országok lesznek gondban, amelyek jelentős adósságokat halmoztak fel devizában. Emellett a jövőben azokban az államokban nőnek a kockázatok, amelyek erős szálakkal kötődnek a világméretű értékesítési láncokhoz – tette hozzá.
Pénzügyérek egy asztalnál
A bevezető előadást követően az öt ország pénzügyminisztérimainak képviselői ülnek le egy asztalhoz. A panelbeszélgetés résztvevői: Jan Klesla, a Cseh Pénzügyminisztérium miniszterhelyettesének tanácsadója; Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára; Leszek Skiba, a Lengyel Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára; Diana Popescu, a Román Pénzügyminisztérium kincstárért és államadósságért felelős általános igazgatóhelyettes és Branislav Žúdel, a Szlovák Pénzügyminisztérium makroökonómiai elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója voltak. A beszélgetés moderátora Dan Bucsa, az UniCredit londoni központjának Közép- és Kelet-Európáért felelős főközgazdásza volt.
A magyar gazdaság 4 százalék körül bővülhet a következő években is Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint, aki a V4+Románia befektetési szemináriumon leszögezte, a költségvetés megfelelő tartalékokkal rendelkezik arra az esetre, ha a külső kereslet visszaesne.
A Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett csütörtöki, budapesti tanácskozáson az államtitkár kifejtette, a kormányzat bevételei nincsenek veszélyben, hiszen azokat a béremelkedéssel támogatott fogyasztás tovább generálja, és a vállalati beruházások is hozzájárulnak a GDP-bővüléséhez. A jelentős GDP-bővülés és a nagyon alacsony munkanélküliség mellett a magyar gazdaság teljesítménye valószínűleg közel jár potenciális szintjéhez – jelezte Gion Gábor. A pénzügyi jelzőszámok, így például a többletet mutató folyó fizetési mérleg és a háztartások magas megtakarítási rátája azt mutatják, hogy a gazdaság nincs túlhevült állapotban, a jelenlegi fiskális politika megfelelő – emelte ki. Szavai szerint nagyon fontos feladat a családtámogatási program megvalósítása, amely nem veszélyezteti a költségvetésben rögzített célokat. Kiemelte: jövőre 150 milliárd forintot különít el a kormányzat a demográfiai program megvalósítására.
Jegybanki alelnökök egymás között
A délutáni panelben az öt ország jegybanki alelnökei osztották meg egymással és a hallgatósággal a gondolataikat. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Jakub Matějů, a Cseh Nemzeti Bank Igazgatóságának főtanácsadója; Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke; Anna Trzecinska, a Lengyel Nemzeti Bank alelnöke; Liviu Voinea, a Román Nemzeti Bank alelnöke és Ludovit Odor, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke voltak. A beszélgetés moderátora Pasquale Diana, a Morgan Stanley londoni központjának Közép- és Kelet-Európáért felelős főközgazdásza volt.
Kettős és szimmetrikus inflációs kockázatokat lát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő 5-8 negyedéves előrejelzési időszakban, a kétféle forgatókönyv pedig eltérő monetáris kondíciókat jelenthet – mondta el Nagy Márton, az MNB alelnöke a V4 és Románia befektetési szemináriumon.
A Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett csütörtöki, budapesti tanácskozáson ismertette, az MNB két kockázati pályával számol az alapforgatókönyvhöz képest, az egyik a gyorsabb hazai bérnövekedés és fogyasztás miatti magasabb inflációs pálya, a másik a külső környezet romlása miatti vártnál alacsonyabb pénzromlási ütem. Az első pálya szigorúbb monetáris kondíciókat indokolhat a következő negyedévekben, az utóbbi viszont lazább monetáris feltételeket hozhat magával – mondta.
A kockázatok „szimmetrikusak”, tehát a két kockázati pálya bekövetkezési valószínűsége azonos. Az infláció alakulását meghatározó tényezőket kettősség jellemzi, a továbbra is élénk belső kereslet növeli, a romló külső konjunkturális környezet fékezi az infláció ütemét – mondta az MNB alelnöke. Megismételte, mivel a jegybank elérte 3 százalékos inflációs célját, mostantól az árstabilitás fenntartására fókuszál.
Az alelnök indokoltnak nevezte a monetáris kondíciók márciusi megváltoztatását, ugyanakkor jelezte, a további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeli alakulása fogja meghatározni. Ismét megerősítette, a márciusi lépés egyedi döntés volt, minden egyes negyedévben a negyedéves inflációs jelentés függvényében határoznak a további intézkedésekről. Az MNB prognózisa szerint az infláció a következő időszakban is 3 százalék körül ingadozhat. (MTI)
Kapcsolódó dokumentumok:
Sergei Guriev előadásának diái (pdf)
Sajtóvisszhang:
EBRD: Ezek jelenthetnek kockázatot hazánk számára (Növekedés.hu)
Gion Gábor: A magyar gazdaság 4 százalék körül bővülhet a következő években is (Magyar Nemzet)
A kereskedelmi háború fájhat a felzárkózó országoknak (Portfolio.hu)
Szárnyalhat még a magyar gazdaság, és nem is hevült túl (Portfolio.hu)
Nagy Márton: egyszeri volt az MNB lépése, nincs erős iránymutatás (Portfolio.hu)
Nagy Márton: szimmetrikusak a kockázatok, bármilyen döntés születhet (Portfolio.hu)
Négy százalék lehet a növekedés a következő években is (Origó)
A magyar gazdaság 4 százalék körül bővülhet a következő években is (Figyelő)
A magyar gazdaság 4 százalék körül bővülhet a következő években is (Világgazdaság)
Elárulta Nagy Márton, miért csak egyszeri lépés volt a keddi szigorítás (Világgazdaság)
A rendezvény támogatói:
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]