A Nyugat-Balkán uniós esélyeiről tartott szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) EU-szakosztálya április 30-i szakmai kerekasztal-beszélgetésén Balázs Péter volt külügyminiszter, korábbi európai uniós biztos, az MKT tiszteleti tagja, volt alelnöke, Becsey Zsolt egyetemi docens, korábbi európai parlamenti képviselő, a szakosztály alelnöke és Mocsáry Péter nagykövet, a Szerb Köztársaság kormánya mellé rendelt EU-integrációs tanácsadó az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének esélyeit és összefüggéseit elemezte. A beszélgetést Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának igazgatója, az EU-szakosztály elnöke moderálta.
A rendezvényen elhangzott, hogy a térség hat országa közül négy – Albánia, Észak-Macedónia, Montenegro, Szerbia – megkezdte az uniós csatlakozási tárgyalásokat, de azok lassan, vontatottan haladnak. Balázs Péter rámutatott arra, hogy a térséget uniós tagországok veszik körbe, de ez a körülmény eddig alig néhány szakterületén eredményezett konkrét, tényleges együttműködést. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatában nem a technikai kérdések, hanem a politikai tényezők játszanak meghatározó szerepet.
A nyugat-balkáni országok csatlakozása nem jelentene pénzügyi terhet a Közösség számára, ugyanakkor a 27-ek körében jelenleg nincs bővítési hangulat, ha a jövőbeni bővítés lehetősége felmerül, elsősorban Ukrajna kerül szóba. Ha valamikor a belátható jövőben – értelemszerűen a közösségi joganyag átvételét követően – mégis megvalósulna a térség országainak belépése, annak csak csoportos formában van realitása, ami kétségkívül megnehezíti a felkészülési folyamatban előrébb tartó országok (ez idő szerint elsősorban Montenegro) helyzetét. Magyarország első uniós biztosa ezzel kapcsolatban felvetette a térség országai felzárkóztatása – egy hasonlattal élve, mint egy kenguru erszényében történő – támogatásának lehetőségét, fejlődésük elősegítését, ami vélhetően felgyorsíthatná az integrálódás folyamatát. Ugyanakkor tény, hogy az unión belüli intézményi kérdések és a szakpolitikák összetettsége nem segíti a bővítési folyamat előre vitelét.
Magyarország földrajzi helyzeténél és politikai-gazdasági érdekeinél fogva, (a térségben élő, egyébként egyre kisebb lélekszámú magyar kisebbségre is gondolva), fontos támogató szerepet játszhat a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásra történő felzárkózási folyamatában, bár – figyelembe véve a tagállamok politikai megfontolásait – nyilvánvaló, hogy az ebből adódó esélyeket nem szabad túlbecsülni.
Az összefoglalót Juhász Imre, az Európai Uniós Szakosztály titkára készítette.