Az MKT elnöksége nevében szívből gratulálunk felügyelőbizottságunk elnökének a kiemelkedő szakmai elismeréshez!

Hagelmayer-díj 2002

Az Állami Számvevőszék elnöke 2000 évben díjat alapított, amelyet az ellenőrzés érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért évente adományoz. A díj elnevezésében és megformálásában az 1989-ben újjáalakult Állami Számvevőszék első elnökének állít emléket. Dr. Hagelmayer István közgazdászprofesszor (1933–1997), egyetemi oktatói, tudományszervezői, pénzelméleti kutató pályafutás tapasztalataival, az Állami Számvevőszék alapító elnökeként (1990–1996) kiemelkedő érdemeket szerzett az Állami Számvevőszék működésének megszervezésében és az intézmény társadalmi elismertségének kivívásában.

Dr. Kovács Árpád harmadízben dr. Roóz Józsefnek adta át 2002. november 4-én a díjat, az ellenőrzési szakma két szakképesítésének (okleveles revizor, pénzügyi-számviteli szakellenőr) kimunkálásában, a tananyag fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepe, valamint a rendkívül sokoldalú szakmai és tudományos munkásságának referenciaértékű eredményei elismeréseként. Az ünnepségen megjelent dr. Hagelmayer István özvegye, Thuma József, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tállai András, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának elnöke, valamint a bizottság két alelnöke, Farkas Imre és Kovács Tibor.

A továbbiakban teljes terjedelmében közöljük dr. Kovács Árpád méltató szavait.

Vaclav Havel találóan fogalmazta meg korunk jellegzetességét: „Olyan korban élünk, amikor minden lehetséges, de semmi sem bizonyos.” Ez kétségtelenül érvényes az ellenőrzési szakmára is. Az új körülményekre, a gyorsan változó külső hatásokra és igényekre minden időben meg kell találnunk a megfelelő választ, de ehhez korunkban egyre kevésbé állnak rendelkezésünkre kész sablonok, örök érvényű módszerek.

Dr. Roóz József professzor úrnak a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete nemrég Miskolcon rendezett IV. Ellenőrzési és Felügyeleti Konferenciáján elhangzott előadásából idéztem. Csak mintegy zárójelben említem, hogy a professzor úr rendszeres előadója az egyesület ellenőrzési konferenciáinak, miskolci konferenciánk szakmai programjának kialakításában is vezető szerepet vállalt, s egyben évek óta elnökségi tagként is hozzájárul a hazai pénzügyi ellenőrzési szakembereket tömörítő szervezet működéséhez.

Nem sorolnám részletesen, hogy Roóz József a pénzügyek, az ellenőrzés és az oktatás-képzés világának szakmai szervezeteiben milyen aktív és alkotó szerepet tölt be. Ezt szemlélteti – több más mellett – tagsága a Nemzetközi Adószövetségben (CFE), a Nemzetközi Információrendszer Audit Szövetségben (ISACA), a Nemzetközi Könyvvizsgáló Szervezetben (IFAC), ahol jelenleg az Oktatási Bizottságban az oktatási sztenderdek kidolgozásában vállal tevékeny szerepet. Emellett az Európai Nemzetközi Oktatási Szövetségben, itthon pedig az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottságban, valamint a Főiskolai Főigazgatói Konferenciában is aktív munkát végez.

A miskolci konferencián elhangzott előadásából kiemelt gondolat érzékelteti a pénzügyi ellenőrzés világának változásait, s a fejlődéssel együtt járó megváltozó viszonyokra is következtetni enged. Ezek sorában célszerű közösen átgondolni a könyvvizsgálat és a pénzügyi ellenőrzés viszonyát, kölcsönös kapcsolatait. A tisztánlátás ebben annál is inkább időszerű és fontos, mert az Állami Számvevőszék a brit testvérszervezet könyvvizsgálat jellegű metódusának adaptálásával teszi teljesebbé a zárszámadási törvényjavaslat hitelesítéssel is együtt járó ellenőrzését, ami a megbízhatóság tanúsításával, kifelé, nemzetközi viszonylatban is tükrözi a magyar államháztartás kiszámíthatóságát, átláthatóságát.

A közpénzek jogszerű és hatékony hasznosításának előmozdítása szempontjából hosszabb távon még fontosabbak lehetnek a közszféra és a nemzetgazdaság meghatározó fejlődési folyamatainak, projektjeinek, illetőleg szervezeteinek közgazdasági tartalmú, értékelő jellegű ellenőrzései. Ezek előtérbe kerülésével az ÁSZ a korszakváltás kihívásaira is válaszol és igazodik a számvevőszékek világszervezetének, az INTOSAI-nak a megújuló irányvonalához is.

A közgazdasági, esetenként a társadalompolitikai összefüggésekre figyelmet fordító program elemzések, teljesítmény-ellenőrzések során például az európai csatlakozás lehetőségeinek kiaknázásában meghatározó súlyú Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósíthatóságát is minősíteni fogjuk, s ezzel sajátos tanácsadói szerepet is ellátunk.

Ezt a fejlődési irányzatot s az ennek jegyében végzett elmúlt évi munkánkat országgyűlési határozat is elismeri. Különösen érzékletesen juttatják kifejezésre az elismerést az Országgyűlés elnök asszonyának szavai, aki az Állami Számvevőszéket az Országgyűlés lelkiismeretének tartja.

Ez itt természetesen nem a reklám helye. Nem az Országgyűlés törvényhozó és ellenőrző funkcióját előmozdító alkotmányos szervezet, az ÁSZ tevékenységét szeretném bemutatni.

Inkább arra kívánok rávilágítani, hogy az ÁSZ igen kedvező szakmai megítélésének, „good-will”-jének kialakulásában Roóz József szakmai munkássága nagymértékben közrejátszott. Elég, ha itt az ellenőrzési szakma két szakképesítésének (okleveles revizor, pénzügyi-számviteli szakellenőr) kimunkálásában, tananyag fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepére utalunk.

A professzor úr nem csak konkrét szakmai, vagy képzési- és továbbképzési vonalon támogatta, támogatja munkánkat, hanem emellett a hétköznapi gyakorlati vezetési, döntés-előkészítési teendőink körében is jó partnerünk. Legutóbb például szakmai háttérintézményünk, az ellenőrzésmetodika mellett szándékaink szerint mindinkább a pénzügyi rendszer szakkérdéseit is kutató Fejlesztési és Módszertani Intézet vezetői pályázata bíráló bizottságának tagjaként segítette munkánkat.

A Hagelmayer-díj a pénzügyi ellenőrzés egészének fejlesztésében betöltött kiemelkedő, alkotó tevékenység elismerését szolgálja. Ebben az összefüggésben, tehát szélesebb spektrumban szemlélve Roóz József tevékenységét, az eddigiek mellett, a számvevőszéki kapcsolódásokon túlmutatóan, ki kell emelni rendkívül sokoldalú szakmai és tudományos munkásságának referencia értékű eredményeit.

Számos hazai és külföldi előadása mellett mintegy 20 szakkönyve és kereken 300 jogvédett tanulmánya útján a vezetés, a humán tőke hasznosítása, valamint a könyvvizsgálat és a pénzügyi ellenőrzés esetenként körkörösen összefüggő mezőnyében megannyi új ismeretet, elmélyült elemzést, előre mutató következtetést tett közkinccsé.

A Hagelmayer-díjat már csak azért is méltán kapja Roóz József, mert előadásai, publikációi a tudományos kutatás, s nem kevésbé a felsőfokú oktatás és továbbképzés területén gyakorta e diszciplínák új horizontjait és perspektíváit rajzolták fel és ezzel a gyakorlati munkát segítő elméleti alapokat nem egyszer új megvilágításba helyezték.

Mindemellett a rektor úr nagyívű szakmai pályafutását tudományos teljesítményével szerves összefüggésben több évtizedes oktatásfejlesztési és tudományszervezési tevékenysége is minősíti. Ennek fókuszpontjában a jövő nemzedékének magas szintű oktatása, nevelése helyezkedik el, ami a hazai tudás-menedzsment és tudás-társadalom kifejlesztéséhez való hozzájárulás útján nemzetgazdaságunknak a világméretű versenyben való helytállását, nemzeti versenyképességünk fejlesztését szolgálja.

Ha igaz az, hogy a felzárkózáshoz, a versenyképesség növeléséhez európai színvonalú vezetési- és a munkakultúra szükséges, márpedig ez aligha vonható kétségbe, akkor kézenfekvő az is, hogy a pénzügyi ellenőrzés modernizálása, az ellenőrzési kultúra fejlesztése is fontos építőköve, jelzőrendszere és bizalomnövelő garanciális eleme a közszféra, az üzleti szektor, az egész nemzetgazdaság megújuló építményének.

Az Állami Számvevőszék államszervezetben elfoglalt helyéből, stratégiai vonalvezetéséből adódó eminens küldetése az ellenőrzési kultúra fejlesztésének előmozdítása.

Ennek alkalmasint egyik kulcseleme, hogy a felsőoktatásban sikerüljön széleskörben, szervezett keretekben megvalósítani a XXI. század igényeihez igazodó pénzügyi ellenőrzés graduális oktatását. Roóz József, úgy is, mint Közép-Európa legnagyobb – mintegy 20 ezer hallgatóval működő – gazdasági főiskolájának vezetője, a legfőbb partnerünk ebben. Legújabban egy ellenőrzési szakirány kifejlesztésén dolgozik, együttműködve az Állami Számvevőszékkel.

Hozzáteszem, korábbi kezdeményezéseink nyomán a BGF mellett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Szent István Egyetemmel és a Nyugat-magyarországi Egyetemmel is együttműködési megállapodáson alapuló folyamatos kooperációt alakítottunk ki, amely a hallgatók felkészítése mellett az ÁSZ munkatársainak is lehetőséget nyújt a felsőoktatás és a kapcsolódó kutatás körében az aktív közreműködésre. Éppen az együttműködések szakmai-tartalmi céljainak valóra váltása szempontjából tartom számomra megtisztelő feladatnak és kitüntető lehetőségnek, hogy – a rektor úr felkérésére a főiskola tanáraként – közreműködhetek a Budapesti Gazdasági Főiskola Minőségértékelő Tanácsának munkájában.

Dr. Szabad György professzor úr, a Hagelmayer-díj első kitüntetettje nem csak kutatásaival, publikációival mutatott rá a legfőbb szuverén, az Országgyűlés nevében ellenőrzéseket végző Számvevőszék alkotmányos szerepére, széleskörű feladataira, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökeként mindvégig bátorította és támogatta munkánkat. Ezzel meghatározó jelentőségű szerepet vállalt abban, hogy az ÁSZ mára már minden tekintetben kiérlelt munkastílussal, az európai igényeknek megfelelően tudja ellátni feladatát.

Hasonlóan úttörő jellegű szerepet töltött be – s szükség esetén kényes helyzetekben lényeglátásával, tisztességével és toleranciájával lett úrrá a feszültségeken – Sándor István alelnök úr is, aki a Hagelmayer-díj birtokában ma is töretlenül részese munkánknak az ÁSZ elnöke Tanácsadó Testületének vezetőjeként.

Dr. Roóz József professzor úr, főiskolai rektor, hasonlóan Szabad Györgyhöz és Sándor Istvánhoz, szintén – hadd éljek e kifejezéssel – „velünk volt”, a Számvevőszékkel egy hajóban evezett szervezetünk születése óta. Nem tagadom, sőt büszke vagyok rá, hogy Roóz Józsefhez sok éves barátság fűz. Kapcsolatunk története egy kicsit arról is szól, hogyan igyekeztünk egymást biztatni, bátorítani és segíteni mindennapi vezetői feladataink ellátása során.

S ily módon kézenfekvő, hogy folyamatosan együttműködtünk, s ezt tesszük a jövőben is, a vezetési, irányítási és ellenőrzési szakterületek szinte állandóan megújuló kihívásainak, eredményeinek és gondjainak megismerésében, a feszültségek megoldási módjainak keresésében, az ezt is szolgáló öntevékeny továbbképzésben, valamint a tudományos munkában.

Tisztelt rektor úr, kedves barátom!

Nem szeretném hosszabbra nyújtani ezt a – szükségképpen nem teljes, csak a legfontosabb összefüggéseket felvillantó – méltatást, amelyet az újjá alakult Állami Számvevőszék első elnökének, a kiemelkedő közgazdásznak, az egyetemi ifjúság oktatásában és nevelésében élen járó szakembernek tiszteletére és emlékére alapított kitüntetés, a Hagelmayer-díj idei odaítélése kapcsán elmondok. Ezért csak azt a meggyőződésemet szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy, mint eddig, ezúttal is méltó helyre kerül a kitüntetés. Azt hiszem mindannyiunk, az itt jelenlévők, s az Állami Számvevőszék teljes szakmai kollektívája nevében kifejezhetem szívből jövő, őszinte gratulációmat: tisztelt rektor úr, professzor úr, kedves barátom – további alkotó munkát, jó egészséget és sok sikert kívánok.