A mezőgazdaság lehetséges válaszai a környezeti kihívásokra címmel a párizsi klímacsúcs időpontjához és témájához igazítva tartotta az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya az évzáró szakmai rendezvényét 2015. december 2-án a FÖMI székházban. A rendezvény célja a lehetséges környezeti kockázatok és a mezőgazdaság arra adható válaszainak számbavétele volt, illetve annak megítélése, hogy napjainkban a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hol tart a lehetséges válaszok területén.
A rendezvény moderátora Zöldréti Attila, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszergazdasági Szakosztályának elnöke volt. A vitanapra Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke és Fekete Gábor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatója kapott felkérést, akik el is fogadták a felkérést az alábbi felvezető előadásokkal indították el a programot:
- Feldman Zsolt: Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén (letölthető előadás, pdf)
- Gyuricza Csaba: Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén
- Fekete Gábor: Távérzékeléses monitoring eredmények és téradatok a mezőgazdaság szolgálatában (letölthető előadás, pdf)
Az előadásokból a hallgatóság megismerhette, hogy a minisztérium jelentős K+F-tevékenységgel alapozza meg a környezeti hatások kivédésére irányuló szabályozási és támogatási politikáját, amelynek végrehajtásában az idei év tekintetében az MVH az előző évi eredményeket meghaladó, igen szép eredményeket ért el. Azt is megismerhették a hallgatók, hogy a távérzékelés nem csak az ellenőrzés eszközeként nyújt fontos információkat, hanem a különböző területek (pl.: belvíz) monitoringjával segíti a megelőzéstől kezdve égészen a kárelhárításig a folyamatokat. A felvezető előadásokat követően olyan kérdések kerültek terítékre, mint hogy a környezeti változások hatására milyen mértékű változás várható a mezőgazdaságban termelt növényfajták és a nevelt állatfajták tekintetében a Kárpát-medencében; hogy a változások eredményezhetnek-e víz-, vagy élelmiszerhiányt a térségben; hogy milyen kockázatok számraznak abból, hogy a tömegtermelési igény robbanásszerű növekedése húzza a termelési intenzitás vég nélküli növelési igényét az új fajok és technológiák beállításának kényszerét; valamint hogy a tudatos AKG és a biogazdálkodás nyújthat-e segítséget a változások kezelésében?
Az interaktív vitába a hallgatóság is intenzíven bekapcsolódott. A vitanap végére közös véleményként fogalmazódott meg, hogy saját és gyermekeink jövője érdekében a környezet preventív védelme megkerülhetetlen és ehhez a környezettudatosságot mindnyájunk meggyőződésévé kell tenni.