Kovács Árpád, az Alaptörvény által is nevesített Költségvetési Tanács elnöke előadásában kifejtette: az államháztartás stabilitása felett őrködő testületnek – a legtöbb uniós ország gyakorlatával szemben – közvetlen közjogi felhatalmazása van az államadósság-szabály érvényesítése érdekében. A Tanács a rábízott felelősségnek eleget téve, alapítása óta számos észrevétellel járult hozzá a költségvetési egyensúly javításához, s ennek következtében az államháztartás hiányának leszorításához.
A Költségvetési Tanács elnöke előadása kezdetén a jó állam és a jó kormányzás kapcsán kifejtette, hogy az eredményes államműködés a közjó megvalósításán keresztül közelíthető meg, melynek feltétele, hogy az ország gazdaságát stabilitás és növekedés egyaránt jellemezze, s hogy a társadalmi igények és a fenntartható fejlődés között dinamikus egyensúly alakuljon ki. A Költségvetési Tanács szerepe a testület elnöke szerint a költségvetési szféra hatékonyabb működésében érhető tetten, mely a piaci szereplőkre is hatást gyakorolva járul hozzá a közjóhoz.
Kovács Árpád rámutatott: a felelős költségvetési politika célja, hogy tartósan egyensúly közeli állapotba hozza az államháztartást, hosszú távon is fenntarthatóvá tegye az államadósság csökkentését, hozzájáruljon az ország regionális és globális versenyképességének fejlődéséhez, valamint hogy az állami újraelosztást az ezek eléréséhez szükséges szintre korlátozza. Mindezek érdekében a költségvetés tervezése és végrehajtása során szükséges szem előtt tartani a különböző költségvetés-politikai, illetve eljárási szabályokat, valamint fel kell állítani egy a szabályok betartását és a folyamatok átláthatóságát ellenőrző, független intézményt. Utóbbi kritériumot Magyarországon a Költségvetési Tanács létrehozása teljesítette – húzta alá Kovács Árpád.
Az új Alaptörvényben is megfogalmazott közpénzügyi szabályozásra a Költségvetési Tanács elnöke szerint elsősorban azért volt szükség, mert 2006-ra nyilvánvalóvá vált: a korábbi költségvetési gyakorlat „egyet jelentett a fiskális fenntarthatatlanság szélén való egyensúlyozással”. Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltást követő időszakban az állami pénzügyeket egyre inkább az alkumechanizmusok és a politikai ígéretek határozták meg, s így a gazdálkodás a fenntartható fejlődés akadályává vált. „A zárszámadások ellenőrzési tapasztalataiból egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy a gyenge megalapozottságú költségvetés a fegyelmezett végrehajtás korlátja volt, s ebből fakadóan folyamatos versenyképességi hátrányt okozott” – idézte fel Kovács Árpád.
A nyilvánvalóvá váló problémák kezelése érdekében az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére az előző évtized második felében elindult a szabályalapú költségvetés keretfeltételeinek előkészítése. A fenyegető államcsőd és az IMF-EU kölcsönfelvétel árnyékában végül 2008-ban megszületett a felelős költségvetési gazdálkodásról szóló, úgynevezett „plafontörvény”, mely a közpénzügyi modernizáció első fontos lépése volt. Kovács Árpád szerint a reformfolyamatot a 2011-es új Alaptörvény és – az ugyanebben az évben megalkotott – stabilitási törvény zárta le.
A Költségvetési Tanácsot is nevesítő új alkotmányos rendelkezések a testület elnöke szerint garanciát biztosítanak a költségvetési stabilitás fenntartására. A Tanács, az Alaptörvénynek megfelelve, véleményezi a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, illetve annak módosításait, vizsgálja a tervezet államadósság-szabálynak való megfelelését, valamint félévente véleményezi a költségvetés végrehajtását és az államadósság alakulását. Megalakulása óta a testület határozataiban számos javaslatot megfogalmazott, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország 2013-ban kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól, s a költségvetési folyamatok azóta is minden évben fegyelmezetten alakulnak.
Előadása végén Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy míg a régió többi országának GDP arányos államadóssága többnyire emelkedik vagy stagnál, Magyarország az Alaptörvény és a stabilitási törvény elfogadása óta folyamatosan csökkenti az adósságrátát, s a külső kitettségét. Szintén a versenyképesség fejlődésére utal, hogy az ország gazdasági növekedése meghaladja az euróövezet átlagát, s hazánk az államháztartás hatékonysága terén is a legjobbak között van. Mindezeket figyelembe véve, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a közpénzügyi modernizáció sikeressége megkérdőjelezhetetlen. (Forrás: ÁSZ Hírportál, Lengyel Viktor)
Kovács Árpád előadásának diái ide kattintva letölthetőek (pdf)