A hetedik alkalommal megtartott éves rendezvényen Földi Márta elnök asszony köszöntötte a mintegy negyven résztvevőt. Hangsúlyozta: a női munkavállalók és vállalkozók szerepe egyre nagyobb a gazdaságban. A jövőben egységes gazdasági teret kell létrehozni a Kárpát-medencében – fűzte hozzá –, amihez nagy segítséget jelent a magyar kormány támogatása, amelyből a Vajdaságnak – három évre szólóan – 60 Mrd Ft jutott. A pénz nagy részét pályázati formában használják föl, s e lehetőséget nagy érdeklődés kíséri: 2016-ban kereken négyezer sikeres nyertes kezdhetett hozzá projektjének megvalósításához.
Elsőként Bitai László (Kolozsvár) „Pénzügyi viselkedéstan – pszichológiai kísérletek”címmel tartott előadást. A behavioural finance a közgazdaság-tudomány és az alkalmazott pszichológia meglehetősen új területe – erről Bitai László Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás c. könyve alapján beszélt. Számos konkrét példával színesített előadása egyértelművé tette, hogy a pszichológia mennyire értékes hozzájárulásokkal gazdagíthatja a közgazdaság-tudományt (meg például a politikai gyakorlatot is).
Király Andrea (Berko Production Kft., Mohol) szerint a nők fő feladata, hogy érzelmeket vigyenek be a hideg és számító gazdaságba. A „gyengébb nem” képviselői nagyobb empátiával rendelkeznek, nyitottabbak a társadalmi felelősségvállalásra – és persze sokszorosan nagyobb családi terheket is kell viselniük, mint a férfiaknak.
Bíró Lívia (Villa Ancora, Palics) szerint a nőknek igyekezni kell bemutatniuk a környezetüknek, hogy mit tudnak, mire képesek, mert csak így szerezhetnek tekintélyt. Az előadó úttörője volt a barterügyleteknek Magyarország, valamint a többi volt jugoszláv tagköztársaság vonatkozásában. Sok vállalat ment tönkre az 1990-es években azért, mert nem volt készpénze, és nem ismerte a barter fogalmát. Bíró Lívia ma már nem külkereskedelemmel foglalkozik, hanem idősotthont működtet – szerény, de biztos bevétellel. Vállalkozása 2012-ben első volt a maga területén a Vajdaságban, 25 fővel. 2008-ban egy 50–60 főre alkalmas épületet talált, így meg tudta háromszorozni az idősotthon kapacitását. 1600 nm-es épület, 30 apartman, étteremmel, 35 alkalmazottal, amely elnyerte az ország legjobb idősotthona címet!
Sándor Szilvia (Kockica Eco-Toys játékmanufaktúra, Szabadka) egy 28 éve működő, ötfős női vállalkozást vezet, amely fa játékokat állít elő. A cég egyedülálló nemcsak a Vajdaságban, hanem egész Szerbiában. Tízféle játékkal kezdtek – ma már a 300-at is meghaladja a kínálat. Exportálnak – többek között – az NSZK-ba és Dániába. Több generáció tudja használni a játékokat. Speciális fejlesztő-, ill. rehabilitációs eszközöket is készítenek, pl. logopédusok, pszichológusok, defektológusok, valamint vakok és gyengénlátók számára. Montessori-játékokat is készítenek. Nem szeretik a nagy szériákat – 30–50-es sorozatnagyság előállítása még nem lélekölő.
Szalai Piroska (a magyar NGM miniszteri tanácsadója) elmondta, hogy a foglalkoztatáspolitika fő célja ma az, hogy minél több területen teljes legyen a foglalkoztatás. A másik fontos kormányzati feladat a versenyképesség erősítése. A legsúlyosabb gond a demográfiai folyamatok kedvezőtlen alakulása: lesz-e elég gyerek, lesz-e munkaerő-utánpótlás, amelyből hosszú távon javulhat a versenyképesség. 2016-ra Magyarország elérte az EU-28 átlagát a foglalkoztatásban: a magyar érték kb. 71%. (2012-ben a 60%-nál is kisebb volt!) A statisztikák kedvező alakulásában szerepet játszott a munkavédelmi akció, amelynek keretében a munkáltatók járulékkedvezményben részesülnek, ha veszélyeztetett csoportokba (fiatalok, nők, alacsony képzettségűek közé) tartozó munkaerőt foglalkoztatnak. Hátrányos helyzetűként kezelik most a 6 éven aluli gyermekeket nevelőket is. (Ebbe a csoportba több mint félmillió nő tartozik Magyarországon!) A piaci helyzet miatt sok nő féltette az állását, és nem mert gyermeket vállalni. 2014-ben 3,7%-kal növekedett a női foglalkoztatás Magyarországon – ennél az unióban az elmúlt 8 évben nem volt gyorsabb. 2014. január 1-jétől, a GYED-extra bevezetésével növekszik a foglalkoztatás – a GYED mellett kereső foglalkozást űzhetnek az édesanyák, akik közül 27 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget. 7 év alatt 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatott száma, aminek a forrása elsősorban az inaktívak csoportja volt, míg a növekmény 1/3-a a munkanélküliség csökkenéséből származott. A női foglalkoztatás terén a 2009. évi 50%-ról 60%-ra történő növekedés volt megfigyelhető. (Az EU-28 átlaga 61,4%.) A további növelés főleg a részmunkaidős és távmunkában foglalkoztatottak számának bővítésétől várható. A versenyképesség területén Magyarország nem éri el az uniós átlagot. De pl. a központi régióban magas a foglalkoztatás, jó a felsőoktatás, erős az innovativitás. Előbb-utóbb a többi területen is föl fogunk zárkózni!
Szőnyi Kinga (Magyar Asszonyok Érdekszövetsége – egy kárpát-medencei ernyőszervezet – elnöke) elmondta: a küldetésük az, hogy rábírják a magyar nőket, hogy merjenek vállalkozni. Az egyesület polgári és keresztény értékrendet vall, budavári székházzal. Állandó programjaik: Haza, hagyomány, hozomány előadás-sorozat, az erősen megrendült nemzeti tudat és hit erősítése pozitív példákkal és a Kárpát-medencei Asszonytalálkozó. Konferenciáikon elsősorban arra keresik a választ, milyen feladatok várnak a lányokra, asszonyokra. A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége díjakat is alapított, illetve ad ki. Ilyen az Arany búzaszem díj, a Magyar Családokért Díj vagy a Gulácsy Irén-díj, amely utóbbival a Kárpát-medencei Kossuth Lajos szónokversenyek legjobb női résztvevőjét tüntetik ki. Szőnyi Kinga számos esemény és kiemelkedő közreműködő, egyesületi aktivista példájának felvillantásával festett árnyalt képet a szervezetük munkájáról.
Farkas Athéné „Mindennapi vállalkozó(hős)nők: Kisvállalkozó nők helyzete a gazdasági életben” c. dolgozatával I. díjat nyert a VMKT és a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesült pályázatán. 2014-ben 58 ezren vándoroltak el Szerbiából – elsősorban férfiak és fiatalok; több nő maradt, kisebb a konkurencia. Öt vállalkozó nővel készített interjút. Fő jellemzőik: önkizsákmányolók, de öröm számukra a munka. Kutatásának egyik fő tanulsága, hogy a sikeres vállalkozónak nem feltétlenül van szüksége felsőfokú végzettségre! Egy másik fontos tanulság, hogy a női vállalkozók óvatosabbak, megfontoltabbak – kis lépésekkel akarnak fejlődni.
A Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság konferenciáját Kurfis Dániel moderálta – idén is lendületesen és színvonalasan. A rendezvényen a korábbi évekhez hasonlóan képviseltette magát a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (elnöki szinten), valamint a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége.