A konferenciát azzal a céllal rendezte meg a szakosztály, hogy az érdeklődők átfogó képet kaphassanak a jövő évi költségvetési politika irányairól. A szakosztály öt előadót kért fel előadás tartására: Banai Péter Benőt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkárát; László Csaba volt pénzügyminisztert, egyetemi tanárt; Romhányi Balázst, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatóját; Madár Istvánt, a Portfolio.hu vezető elemzőjét, az MKT elnökségi tagját és György Lászlót a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdászát.
Banai Péter előadásában hangsúlyozta, hogy a 2010-től bevezetett gazdaságpolitikai intézkedések minden makrogazdasági mutatószámban jelentős javulást idéztek elő, és jelentősen nőtt a fiskális politika hitelesség a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon. A kormány 2018-as költségvetési politikájának főbb tartópillérei továbbra is a munkaerő-piaci intézkedések folytatása és a családok támogatása lesz.
László Csaba szerint EU- források nélkül elsősorban a beruházások csökkentek volna nagymértékben, és ennek következtében a GDP is. A belső egyensúlyt, vagyis az államháztartás konszolidációját (áht-deficit 3% alá csökkentését és az államadósság növekvő trendjének megfordítását) nem lehetett volna végrehajtani növekedési veszteség nélkül, és a túlzottdeficit-eljárásból sem tudott volna az ország kilépni 2013-ban EU-támogatások nélkül.
Romhányi Balázs kritikai észrevételeket tett a költségvetési intézményrendszer működése kapcsán, és hangsúlyozta, hogy szükség van egy teljes körű, szabályalapú fiskális keretrendszer megalkotására, amely a nem várt bevételi többlet költségvetési felhasználását is szabályokhoz kötné. Előadásában bemutatta az ezt megvalósító legjobb nemzetközi gyakorlatokat is.
Madár István előadásában bemutatta az államadósság 2010 utáni csökkentésének szakaszait. Hangsúlyozta, hogy az államadósság-pályánkat inkább negatív sokkok, vagyis felfelé irányuló kockázatok jellemzik. A 2–3 százalék körül tartott költségvetési deficitcél betartása szerinte nem alkalmas arra, hogy az államadósság-pályát dinamikusabban lefelé vigye. Emiatt az ország külfölddel szembeni bruttó adósságállománya az elmúlt években összességében nem egészséges szerkezetben csökkent, így a jövőben a magánszektorhoz képest az államháztartásnak nagyobb részt kell vállalnia a bruttó külső adósság mérséklésében. A magyar gazdaság hosszú távú fiskális érdeke az, hogy a költségvetési egyenleg nullás legyen.
György László előadásában bemutatta a makrogazdasági egyensúlyteremtésben elért eredményeket, amelyek a 2018-as költségvetés mozgásterét megalapozzák, valamint a mosolygörbén keresztül hazai és külföldi tulajdonú szektorok kívánatos arányát a hozzáadott érték előállításában, valamint azt is, hogy a magyar államháztartási konszolidáció hogyan szolgálta a tőke és a munka termelési tényezők közötti egyensúlytalanság csökkentését.
Az előadásokat követő szakmai vitában részt vett Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is.
SAJTÓBESZÁMOLÓK
Banai: tovább kell csökkenteni a még mindig magas államadósságot (Portfolió.hu)
A jó gazdaságpolitikai irány stabil költségvetést eredményez (Kormány.hu)
A 2018-as költségvetést is a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika határozza meg (Magyar Idők)
Banai Péter Benő: a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika a meghatározó (Zaol.hu)
Hét éves gazdaságpolitika határozza meg a jövő évi költségvetést (Hirado.hu)
Banai: a cégek 80 százaléka panaszkodik a munkaerőhiányra (Vg.hu)
Banai Péter Benő: a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika határozza meg a 2018-as költségvetést is (Webradio.hu)
Nem lopták el az összes uniós pénzt – mi lett volna velünk Brüsszel nélkül? (Privtbankár.hu)
LETÖLTHETŐ ANYAGOK
Az előadások leirata (pdf)
Banai Péter Benő előadása (pdf)
László Csaba előadása (pdf)
Romhányi Balázs előadása (pdf)
Madár István előadása (pdf)
György László előadása (pdf)