A boldogság mathésise és/vagy a demográfia és versenyképesség új narratívája – ezzel a címmel tart előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Kultúragazdaság Szakosztályának meghívására Major Gyöngyi egyetemi docens, a közgazdaság-tudományok doktora, az MTA köztestületének tagja 2019. március 1-jén, pénteken 16 órától a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. kerület, Petőfi Sándor utca 5.). A rendezvény moderátora Birinyi József közgazdász, népzenekutató, a Hungarikum Szövetség és a Kultúragazdaság Szakosztály elnöke.

Major Gyöngyi előzetes problémafelvetése:
Mára egy igen nehezen értelmezhető, feszültségekkel terhelt társadalmi és gazdasági modellben élünk. Lényegesnek tartjuk egy olyan gazdasági diskurzustér megnyitását, amely kiemelten kezeli a művészetek szerepét, hiszen ahhoz, hogy az elgépiesedő és leszabályozott létmód legalább forrásértékű emlékét őrizhesse egy emberibb világnak, fontos, hogy az emberi létezés minden megnyilvánulását áthassa az esztétikum kontextusa.
Olyan önmegvalósító narratívát keresünk, amely nem személytelen és nem az enumeráció alakzata, következésképpen, amely az élet állandóságát biztosítani tudja. A ma már demográfiai paraméterekben is észlelhető válság mechanikus értelmezése hordozza annak veszélyét, hogy végérvényesen laboratóriumi és statisztikai adattá silányul majd az, ami egykor a legbensőségesebb misztériumnak számított az új élet, az élet szüntelen megújulása.
A racionális, célirányosan építkező gazdasági paradigma lényegében a L’Éternel féminin, az esztétikum esszenciájával ‒ magával a kép kánonjával egységben ‒, az azzal való kölcsönhatásban képezheti le a Létezés teljességének harmóniáját. Azt az egyensúlyt, amely legtágabb értelemben a lét harmóniájaként megnyilvánuló esztétikum és funkcionalitás egyensúlya a természetben. Ebben lehet érdemes újragondolni az életképesség (versengő-együttműködés), boldogság és jól-lét fenntartható paradigmáját, amelyben a cél képzete nélkül is megnyilvánulhat az igen erős, előremutató mozgás – az anyai drive.
Az előadásban foglakozunk annak a szellemi esszenciának az értelmezésével, ami ebből változatlan, változhatatlan és örök, s ami a hagyományok mai kornak szóló üzeneteként fogható fel. Különös tekintettel a jelen filozófiai, ideológiai és létértelmezési bizonytalanságaira, nagy szüksége lehet egy ilyen artikulációnak. Kiemelt figyelmet fordítunk a magyar hagyományban megjelenő szakrális nőkultuszra és komplex jelentéstartalmában kívánjuk vizsgálni azt, hiszen olyan létkoncepció inspirálása a célunk, amelyben a család a két jelleg kölcsönhatása által az élet folytonosságát megjelenítve ismét társadalomszervező elvvé válhat.

Kapcsolódó dokumentum:
Az előadás meghívója (pdf)