Magyarországon növelni kell a kutatás-fejlesztésre, az oktatásra és az egészségügyre fordított befektetések hatékonyságát, hogy az ország magasabb fejlettségi szintre tudjon lépni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya által szervezett online konferencián csütörtökön Budapesten.
A közepes jövedelmi csapda című rendezvény előadói: Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja; Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke és Boda György, a Boda & Partners Kft. managing partnere, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja voltak. A konferencia levezető elnöke Herczog László korábbi szociális és munkaügyi miniszter, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja volt.
Csath Magdolna és Palócz Éva előadása meghallgatható az MKT podcast-csatornáján:
Csath Magdolna az előadásában elmondta, hogy Magyarországnak gazdaságfejlesztési modellt kell váltania, amelyhez többek között tudás alapú munkahelyekre van szükség. Az egyetemi tanár Brazília és Dél-Korea 1960 és 2014 közötti fejlődését mutatta be a Világbank két közgazdászának kutatása alapján, amelyben azt vizsgálták, hogy az egy főre jutó GDP alapján hogyan alakul a fejlődés az egyes országokban.
Csath Magdolna szerint a vizsgálatból kiderült, hogy míg például a brazil gazdaság a külföldi tőkebefektetéseket preferálta, Dél-Korea növekedési modellt váltott: nagy összegeket fordított kutatás-fejlesztésre és oktatásra. Ennek következtében Dél-Koreában az egy személyre jutó kutatás-fejlesztési érték a 2010-ben mért 578 euróról, 2018-ra 1279 euróra bővült. Az ázsiai országban a felsőoktatásban részt vevők aránya 6,1 százalékra ugrott, míg Magyarországon ez az érték 2,2 százalék volt.
Csath Magdolna azt is hangsúlyozta, hogy a GDP mutató torzít, ugyanis benne van a repatriált profit is, márpedig minél több a külföldi tőkebefektető egy adott országban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a profitot kiviszik az országból. Példaként említette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben Magyarországról 3000 milliárd forintot vittek ki a külföldi cégek.
Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke elmondta, Magyarországon a nemzetgazdasági átlagot meghaladó termelékenységi szintet és az átlagnál magasabb béreket a külföldi cégek tudják biztosítani. Hozzátette, Magyarország nagy összegeket költ GDP-arányosan az oktatásra, a PISA tesztek azonban a matematika, a természettudomány és az olvasási, értési képességnél is azt mutatták, hogy Magyarország ezekben a vizsgálatokban a régiós országok és Észtország közül csupán Szlovákiát tudta megelőzni. A Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint mindezek miatt növelni kell az oktatás hatékonyságát. (MTI)
Sajtóvisszhang:
Közgazdasági társaság: növelni kell a kutatás-fejlesztésre, oktatásra fordított befektetések hatékonyságát (Webrádió)
Magyarország most játssza el az esélyét (Népszava)
Szakértő: lennének kiutak Magyarország számára a középfejlettségi csapdából (InfoRádió)
Útvesztő a gazdasági fejlődés útján? – Felzárkózási dilemmák a közepes jövedelmi csapda perspektívájából (Munkaügyi Szemle)
A felzárkózási versenyben ez a három ország vezet most a régiónkban (Növekedés.hu)
Kapcsolódó dokumentumok:
Boda György prezentációja (pdf)
Csath Magdolna prezentációja (pdf)
Palócz Éva prezentációja (pdf)