A fiatalok első lakáshoz jutásáról szervezett online konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya 2021. június 16-án, szerdán. A konferencia felkért szakértői a fiatalok első lakáshoz jutásának demográfiai szerepét, esélyeit, tendenciáit, nemzetközi jó gyakorlatait és a további feladatokat járták körbe.

A szakosztály szakértői évek óta követik és elemzik a gyermekvállalás társadalmi feltételeinek alakulását, köztük a fiatalok lakáshoz jutásának alakulását. Több tanulmány, könyv született már az eredményekről, melyek közül néhányat „Jövőnk a gyermek” c. tanulmány kötet tartalmaz, más részük a www.plusz1baba.hu honlapon olvasható.

A problémák megoldására 2015. óta számos kormányzati intézkedés történt, de a kérdést még nem látják megoldottnak. Ez a konferencia a fiatalok első lakáshoz jutásának demográfiai szerepét, esélyeit, tendenciáit, nemzetközi jó gyakorlatait, és a szakértők által megfogalmazható további feladatait állította fókuszba. Az előadásokat László Tamás építész, városépítési, városgazdasági szakmérnök, Csomós József közgazdász, Mádi László közgazdász, Árva László közgazdász, nyugalmazott professzor, ESSCA, Szabadkai Antal tanácsadó, mérnök-közgazdász tartották, felkért hozzászóló Kovács Judit, a GRÁNIT Bank Zrt. Lakossági Igazgatóságának osztályvezetője, Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezérigazgatója és Lőrincz Kálmán a Házat-Hazát mozgalom vezetője volt.

A konferencia visszanézhető az MKT YouTube-csatornáján:

Az előadók legfontosabb megállapításai, következtetései és javaslatai a következők voltak:

A Kormány nagy figyelmet fordít és számos intézkedést foganatosított is a hazai lakáspolitikában és otthonteremtésben, de mindezek ellenére még számos probléma létezik, melyek kezelése indokolt, és szükséges. Az előadók véleménye – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban összegezhető:

  1. Jelenleg leginkább gazdasági-építőipari termékként kezeljük a lakhatás kérdését, demográfiai hatás nem észlelhető, és az állami támogatást felemésztette a spekuláció. Egy átgondolt otthonteremtési koncepcióra volna szükség, amely a közösségi élet támogatásával igazodik a családok életciklusaihoz.
  2. A kormányzaton belül önálló szervezeti egység foglalkozhatna a lakáspolitikával. Az eddig megtett lépések eredményességének kiértékelése alapján, az otthonteremtés eszköztárával kiemelt figyelmet kellene fordítani a demográfiai problémák enyhítésére.
  3. Megfontolandó a különböző élethelyzetű fiatalok első lakáshoz jutásának célzott segítése egymást kiegészítő modellek alkalmazásával, mintaprogramok indításával (saját, bér, lízing, szövetkezeti, szociális, non-profit, stb.).
  4. Jelenleg a fiatalok tipikusan 28,5 éves korban első lakáshoz. A korábbi családalapítás érdekében el kellene érjük, hogy pár évvel korábban juthassanak lakáshoz.
  5. A lakásállomány folyamatos megújulásához évente több tízezer új lakásra és a régiek 5-10 %-ának teljes körű felújítására volna szükség (2020-ban 15 ezer épült).
  6. Az építőipar és nyersanyaggyártás hazai tulajdoni arányának növelésével és átgondolt szabályozással vissza lehetne fogni a nemzetközi viszonylatban is kiugró építőanyag-áremelkedést.
  7. Javasolt az építőipari innovációk fokozottabb támogatása, az innovatív termékfejlesztés előmozdítása, az építészeti, finanszírozási megoldások és a pénzügyi kultúra fejlesztése.
  8. Az üresen álló lakások felmérésével, hasznosíthatóvá tehetnénk az alkalmas ingatlanokat.
  9. Ösztönözni kellene a lakáshoz jutást megelőző előtakarékossági termékek kialakítását.
  10. Meg kell oldani az ingatlanok létesítése előtt a területek előkészítését és ezzel az árak lenyomását.

A konferencia előadásai meghallgathatók az MKT podcast-csatornáján:

Sajtóvisszhang:
Fiatalok lakáshoz jutása: Fontos javaslatok érkeztek az ingatlan-drágulás tompítására (Növekedés.hu)
Rengeteg ötletet használhatna a kormány a fiatalok lakáshoz jutásának további segítésére (Privátbankár.hu)