A Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya és a Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya 2026. június 17-én rendezte meg a „Számvetés és újratervezés: magyar gazdaság 2026” című konferenciát az Akadémián. A rendezvény célja az volt, hogy átfogó szakmai értékelést adjon a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedéről, feltárja a növekedés megtorpanásának okait, valamint irányokat fogalmazzon meg egy új gazdaságpolitikai stratégia számára. Az előadások közös kiindulópontja az volt, hogy Magyarország felzárkózása elmaradt a régió sikeresebb országaitól, ezért nem csupán rövid távú gazdaságpolitikai korrekciókra, hanem mélyebb intézményi és szerkezeti reformokra van szükség.
A növekedési modell válsága
Halmai Péter előadása szerint a magyar gazdaság jelenlegi problémái elsősorban nem ciklikusak, hanem strukturális eredetűek. A potenciális gazdasági növekedés üteme mára rendkívül alacsony, ami arra utal, hogy a korábbi növekedési modell kifulladt. A 2017–2019 közötti gyorsabb növekedést elsősorban külső konjunktúra, uniós támogatások és beruházások táplálták, nem pedig a termelékenység tartós javulása.
Az előadás kiemelte, hogy a teljes tényezőtermelékenység (TFP) évek óta gyenge teljesítményt mutat. Ennek okai között szerepel a korlátozott verseny, az innováció alacsony szintje, a vállalkozások gyenge dinamizmusa, valamint az intézményi bizonytalanság. A magyar gazdaság egy olyan fejlődési csapdába került, amelyet alacsony hozzáadott értékű termelés, magas energia- és anyagigény, valamint a képzett munkaerő elvándorlása jellemez.
Halmai szerint a kitörés csak tudásalapú, innovációra építő fejlődéssel, a humántőke fejlesztésével, stabil intézményekkel és kiszámítható gazdaságpolitikával lehetséges. A bizalom erősítése, a verseny fokozása és a strukturális reformok nélkül nem várható tartós felzárkózás.
Monetáris és fiskális politika értékelése
Surányi György előadása a monetáris politika elmúlt negyedszázadát értékelte. Álláspontja szerint sem a korábbi erős árfolyam-politika, sem a későbbi tudatos forintleértékelésre építő megközelítés nem bizonyult sikeresnek. Különösen bírálta a 2013 utáni időszakot, amikor a laza monetáris, fiskális és jövedelempolitika egyszerre ösztönözte a keresletet. Véleménye szerint ez jelentősen hozzájárult a régióban kiemelkedően magas infláció kialakulásához.
Az előadó hangsúlyozta, hogy a negatív reálkamatok, a gyors hitelbővülés és a pénzmennyiség növekedése olyan inflációs nyomást eredményezett, amelyet a jegybank csak késve tudott kezelni. Kritikával illette továbbá a jegybank növekedési hitelprogramjait és aranyvásárlásait is, amelyek szerinte jelentős pénzügyi veszteségeket okoztak.
László Csaba a költségvetési politika hitelességi problémáit emelte ki. Rendszerszintű hibának nevezte, hogy a költségvetési terveket évről évre jelentősen módosítani kellett, miközben a tényleges hiány rendre meghaladta az eredeti célokat. Szükségesnek tartja az államadósság fenntartható csökkentését, az átlátható költségvetési tervezést és az intézményi kontroll megerősítését.
Az előadás egyik fontos következtetése, hogy Magyarország hosszabb távon csak akkor tud stabil pályára állni, ha teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. Az eurócsatlakozás nem önmagában cél, hanem olyan fegyelmező keret, amely javíthatja a gazdaságpolitika hitelességét.
Intézményi minőség és gazdasági kormányzás
Benczes István előadása arra mutatott rá, hogy a gazdasági teljesítmény szorosan összefügg az intézmények minőségével. A magyar gazdaság az elmúlt másfél évtizedben ugyan időszakosan gyors növekedést mutatott, de ez főként a foglalkoztatás és a beruházások bővüléséből származott, nem pedig a termelékenység javulásából.
Az előadó szerint a politikai rendszer fokozatosan átalakította azokat az intézményeket, amelyek a piacgazdaság kiegyensúlyozott működését biztosítják. A jogállamiság, a szabályozási minőség, a korrupció elleni fellépés és a kormányzati hatékonyság nemzetközi mutatói jelentősen romlottak.
Külön hangsúlyt kapott a humántőke alulfinanszírozása. Az oktatás, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és az egészségügy hosszú időn keresztül nem kapott elegendő forrást, ami közvetlenül rontotta az innovációs képességet és a termelékenységet. Az előadó szerint valódi innováció csak akkor jöhet létre, ha biztosított az akadémiai szabadság, a szakmai vita és az intézményi autonómia.
A délutáni előadások fő tanulságai
A konferencia második felében az előadók a magyar gazdaság hosszabb távú szerkezeti problémáit vizsgálták.
Sass Magdolna az FDI-alapú növekedési modell korlátait elemezte. Véleménye szerint a külföldi működőtőkére épülő fejlődés önmagában nem biztosít felzárkózást, ha a hazai vállalatok nem tudnak bekapcsolódni a magas hozzáadott értékű termelésbe. Az akkumulátoripari beruházások ugyan növelhetik a kibocsátást, de nem feltétlenül javítják a hazai innovációs teljesítményt.
Győrffy Dóra az illiberális gazdaságfejlesztési modell felemelkedését és hanyatlását mutatta be. Elemzése szerint a korábbi növekedést nagyrészt egyszeri tényezők – uniós források, munkaerő-tartalékok és külső konjunktúra – biztosították, amelyek mára kimerültek.
Voszka Éva a politikai tulajdon kérdését vizsgálta. Bemutatta, hogy az állami és politikailag befolyásolt tulajdonosi szerkezet jelentősen átalakult az elmúlt években, ami új kihívásokat jelent a verseny, az átláthatóság és az állami vagyon kezelése szempontjából.
Soós Károly Attila az euróövezeti csatlakozás mellett érvelt. Álláspontja szerint a jelenlegi makrogazdasági instabilitás, a magas infláció és az árfolyam-ingadozás miatt Magyarország számára az euró hosszú távon stabilitást és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremthet.
Vita és közös következtetések
A konferenciát követő vita során az előadók és a résztvevők több kérdésben is egyetértettek. Kiemelték, hogy a verseny erősítése nélkül nincs innováció, az innováció nélkül pedig nem javítható a termelékenység. Szó esett a felsőoktatás finanszírozási problémáiról, a kutatási szabadság jelentőségéről, valamint a statisztikai adatok megbízhatóságáról is.
A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy Magyarország gazdasági problémái mélyebb intézményi okokra vezethetők vissza, ezért a megoldás sem pusztán költségvetési vagy monetáris intézkedésekben keresendő.
Összegzés
A konferencia közös üzenete szerint a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét a termelékenység tartós gyengesége, az intézményi minőség romlása, a humántőke alulfinanszírozása és a gazdaságpolitikai hitelesség hiánya határozza meg. Az előadók szerint a korábbi növekedési modell lehetőségei kimerültek, ezért új fejlesztési pályára van szükség. A javasolt reformok közé tartozik a versenyképesség javítása, az oktatás és kutatás megerősítése, a költségvetési fegyelem helyreállítása, az intézményi autonómia visszaállítása, az innováció ösztönzése, valamint a kiszámítható gazdasági környezet megteremtése. A konferencia résztvevői úgy vélték, hogy csak ezek együttes megvalósítása teremtheti meg a fenntartható növekedés és a sikeres felzárkózás feltételeit Magyarország számára.
Sajtóvisszhang:
Gazdaságpolitikai fordulat kell, átfogó reformokkal (Növekedés.hu)
„Mire költött az Orbán-kormány? Önmagára” (444.hu)
Súlyos ítéletet mondtak az Orbán-kormányok gazdaságpolitikájáról – a mérleg 16 elvesztegetett év (Index.hu)
Fejlődési csapdában vergődik Magyarország, egyszerűen nem lesz mindenre elég pénz (Népszava.hu)
Surányi György: „Ami Orbán Viktor fő érve az euró ellen, nekem az a fő érvem mellette” (Portfolió.hu)
László Csaba: komoly aknák rejtőzhetnek a költségvetésben (Portfolió.hu)
Surányi György: Orbán Viktornak az a legfőbb érve az euró bevezetése ellen, ami nekem a legfőbb érvem mellette (24.hu)
Surányi György: az euróövezeti tagság lényegében kizárná, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból (Hang.hu)
Surányi György ezt gondolja Matolcsy György aranyvásárlásairól (Mfor.hu)
Surányi György: Az euró bevezetése mellett is lehet pocsék gazdaságpolitikát folytatni (Telex.hu)
Az egyszázalékos növekedés árnyékában – új pályára kell állítani a magyar gazdaságot (Növekedés.hu)
László Csaba: Nem minden ígéret beváltására jut majd pénz a közeljövőben (Klubrádió)
Kiderült a fájó igazság: nem várt szigor jöhet Magyarországon, rengeteg dologra nem jut majd pénz (Pénzcentrum)
Így épült fel a NER vagyona – és így lehetne lebontani (Portfolió.hu)
Számvetés és újratervezés (Hellosajto.hu)
A magyar gazdaság helyzetéről rendezett konferenciát az MTA (Gyártástrend.hu)
Kifulladt a magyar gazdasági modell, újratervezésre van szükség (Economx.hu)