Sikeresen zárult pénteken Egerben a 64. Közgazdász-vándorgyűlés: a helyszínen mintegy 700 résztvevő hallgatta meg a konferencia több mint 80 előadójának gondolatait a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról. A konferencia élő, internetes közvetítéseit a két nap alatt csaknem 18 ezren tekintették meg az MKT YouTube-csatornáján. A konferenciáról szóló sajtóbeszámolók ide kattintva olvashatók. Az élőben közvetített panelek ezen a linken megtekinthetők.
Hosszú távon tervezhető gazdaságpolitikára, az uniós források hazahozatalára, valamint a termelékenységi és innovációs lemaradás csökkentésére van szükség a magyar gazdaság versenyképességének tartós javításához – hangsúlyozta Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a konferencia megnyitóján. Az elnök kiemelte az intézményi környezet szerepét is: olyan struktúrára van szükség, amely a piaci szereplők számára egyenlő feltételeket biztosít. Az MKT elnöke felidézte, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság 132 évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy segítse a közgazdasági ismeretek fejlődését, fórumot teremtsen a gazdasági kérdések szakmai megvitatására, és hozzájáruljon a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás fejlődéséhez. Úgy vélte, ez a küldetés ma is változatlanul érvényes. A társaság szakmai munkájának egyik legfontosabb feladata szerinte olyan fórumok létrehozása, ahol eltérő gazdaságpolitikai és szakmai álláspontok ütközhetnek egymással, miközben a vita résztvevői kölcsönös tisztelettel fordulnak egymás felé. A tavalyi vándorgyűlés következtetéseit írásban is összefoglalták, és azokat eljuttatták a gazdaságpolitika akkori, illetve jelenlegi vezetőinek.
A konferencia záró plenáris ülésén az alelnöke, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök foglalta össze a két nap szakmai programjainak főbb üzeneteit. Mint mondta: normális piacgazdasággal teljesíthető a kormány által felvázolt és hamarosan a parlament elé kerülő makrogazdasági pálya. Bod Péter Ákos kifejtette: a normális piacgazdaság gondolata „nem egészen vadonatúj dolog, elképzelni viszont kicsit nehéz, mert mi nem ebben az időszakban éltünk”. A társadalom átélt egy-két kellemetlen epizódot – emlékeztetett, példaként említve, hogy 2011-ben az állam elvette az emberek nyugdíj-megtakarítását. Ezek után nem kell annyira csodálkozni, hogy a magyar tőkepiac fejlődése nem olyan, mint a lengyel vagy a cseh tőkepiacé – mondta.
További példaként hozta fel a devizahitelezést, amelynek egyik kulcsmomentuma volt az eurózónába belépés terve, amely végül – a maastrichti kritériumok többségével ellentétben, a jegybank jogi függetlenségéhez hasonlóan – nem teljesült. Összefogalta, hogy a rendezvény témái között sok külső és belső „sokkot” érintettek, a demográfiától a mesterséges intelligencián és az amerikai állampapírmozgásokon, inflációs adatokon, benzinár-emelkedésen át az orosz-ukrán háború hatásáig. A legnagyobb bejelentésnek „az euró közelségét” nevezte.
Elmondása szerint a közös fizetőeszköz közelsége a 100 milliárd forintos megtakarításokban már jelentkezett, és még jelentkezni fog. Úgy vélte, egyfajta normalizálódás fog előállni azzal, ha a magyar gazdaság az európai közös valutát használja, ha a bankhitelek alakításába nem szól bele az állam, és ha a kereslet-kínálat szabja meg az árakat, nem a hatóság. Ugyanide sorolta, ha a tőke és munka – egyfajta „teremtő pusztítás mentén” átrendeződik a gazdaságon belül.
Bod Péter Ákos szerint a vándorgyűlésen megvitatott témák azt feltételezik, hogy a társadalom érettebb lesz. Szavai szerint a politika az elmúlt időszakban olyan változtatásokra törekedett, amelyekkel senki sem jár rosszabbul, miközben lesznek, akik jobban járnak.
Nagy kihívás ugyanakkor társadalmi és gazdasági szinten elfogadtatni és megértetni, hogy nem futja mindenre – hívta fel a figyelmet. Ahogyan azt is, hogy a gazdasági folyamatok, mechanizmusok működéséhez különféle érdekek tapadnak, ezért „bátorság, erő és társadalmi érettség kell ahhoz, hogy a haszonélvezők belássák: ennek véget kell vetni”.
Mindenki tisztán látja, hogy piacgazdasági és versenygazdasági mechanizmus kell – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos az embereket megtanítani arra, hogy semmi sincs ingyen, mindig kalkulálni kell. Amennyiben ez sikerül, Magyarország eljut az „érett viszonyok és helyes ösztönzők világába” – zárta szavait a társaság alelnöke.
A Közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája. A tanácskozást csütörtökön és pénteken a Hotel Eger & Parkban tartották, mintegy 700 szakember részvételével. A rendezvény fókuszában a magyar gazdaságpolitika aktuális kihívásai álltak. Kiemelt szerepet kapott a költségvetés és az államháztartás helyzete, az uniós források, az euró bevezetése, a bankrendszer és hitelpiac, a mesterséges intelligencia gazdasági hatásai és a versenyképesség.
Zárszavában Hegedüs Éva, az MKT elnöke bejelentette, hogy a 65. Közgazdász-vándorgyűlésnek 2027. szeptember 2-3-án a Miskolci Egyetem ad majd otthont.