Az idén 130 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szeptember elején Nyíregyházán rendezte meg a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciáját, a 62. Közgazdász-vándorgyűlést. A társaság elnöksége idén is összeállította és eljuttatta a hazai gazdaságpolitika főszereplőinek, irányítóinak a konferencia főbb üzeneteit. Ezekről kérdezte Pleschinger Gyulát, az MKT elnökét a Növekedés.hu portál.
– Összességében milyen jellegű javaslatokat fogalmaz meg a dokumentum?
– Tekintettel arra, hogy a gazdaságpolitika irányítói közül többen megtisztelték részvételükkel a konferencia plenáris üléseit, az anyag – nem megkerülve persze a legfontosabb makrogazdasági kérdéseket – elsősorban a szekciókban elhangzottak alapján foglalja össze a 62. Közgazdász-vándorgyűlés főbb tanulságait, és ajánlja azokat a döntéshozók szíves figyelmébe. A tanácskozás három plenáris és 22 szekcióülésének keretében 130 előadó osztotta meg gondolatait a gazdaság folyamatairól. Ez alapján – azt gondolom – elég széles bázison nyugszik mind a helyzetértékelés, mind pedig a javaslatcsomag a makrogazdaságot, a vállalatok világát vagy éppen a munkaerőpiacot illetően egyaránt.
– Melyek a legfontosabb kihívások Magyarország számára a makrogazdasági stabilitás és versenyképesség szempontjából?
– Az elmúlt évek külső sokkjainak következményeként világszerte, így az EU országaiban ezen belül Magyarországon is megnőtt az infláció, lassult a gazdaság, romlott a versenyképesség, sérült a külső és belső egyensúly. Az erőteljes sokkok rávilágítottak a hazai gazdaság sérülékenységeire. De a folyamatok rávilágítottak arra is, hogy a termelékenység és a versenyképesség terén súlyos elmaradásaink vannak a régiós társainkkal összehasonlítva is. Gond, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások egy része a piaci versenyben történő megmérettetés helyett gyakran politikai kapcsolatokra, állami forrásokra támaszkodva próbál érvényesülni. Az innováció és termelékenység ezzel járó alacsony szintje akadályozza a gazdaság fejlődését, egyben szűkíti a költségvetés mozgásterét. A támogatott, olcsó, lazán célzott és kevéssé ellenőrzött finanszírozás szintén nem a versenyképesség növelésének ösztönzése irányába hat.
– Mi lehet erre a megoldás?
– Fontos, hogy a magyar vállalatok, különösen a kkv-k magasabb szintre lépjenek a nemzetközi értékláncokban. A gazdaságban jelen lévő kettősség – a multinacionális cégek dominanciája a versenyszektorban, és a politika támogatására támaszkodó hazai vállalatok gyenge teljesítménye – hosszú távon fenntarthatatlan. Emellett a külföldi működőtőkét elsősorban a magas hazai hozzáadott érték biztosítása mellett célszerű ösztönözni, az általuk tervezett beruházások esetében mindenkor feltételként érdemes támasztani a kapcsolódó K+F tevékenység részbeni idetelepítését és a kutatás-fejlesztés folyamatába hazai szakemberek növekvő arányú bevonását. A külföldi működőtőke-beruházásokra vonatkozó egyeztetések megkezdését megelőzően célszerű lenne például, hogy a Pénzügyminisztérium előzetes hatásvizsgálatok és a költségvetési lehetőségek számbavételét követően megtérülési számítások alapján határozza meg az adott beruházásra adható maximális természetbeni és pénzbeni juttatások összegét.
– Mindemellett nyilván elengedhetetlen a makrogazdasági egyensúly helyreállítása…
– Így igaz. A dokumentum egyik fontos üzenete, hogy törekedni kell a külső-belső egyensúly megteremtésére alapozott növekedésre, a költségvetési hiány és az államadósság, ezen keresztül pedig a sérülékenység csökkentésére. Figyelembe kell venni, hogy Magyarországon nem csak a gazdaság, hanem a pénz- és tőkepiac is nyitott, így a sérülékenységünk több fronton kihasználható. Fontos lenne a költségvetési hiányra, a strukturális hiányra, a nettó kiadási pályára és az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályoknak való mielőbbi megfelelés. A döntéshozók koordinált – és a piaci szereplők véleményére is alapozott – együttműködésére a makrogazdasági mutatók javítása mellett az ország kockázati megítélésének stabilizálása, javítása érdekében is szükség lenne. A hitelminősítők ugyanis fokozott figyelemmel követik a hazai eseményeket, azt pedig mindenképpen el kell kerülni, hogy a befektetésre ajánlott kategóriából alacsonyabb kategóriába minősítsék Magyarországot. A forint árfolyamának stabilizálását és fokozatos erősítését célzó gazdaságpolitika a vállalkozások versenyképességének növelésére való ösztönzése mellett segíti az infláció csökkenését, növeli a háztartások és a vállalkozások hazai deviza iránti bizalmát, csökkenti az államadósságot és kedvezőbb pozíciót teremt egy alkalmas időpontban – eurozónás csatlakozáshoz.
– A konferencián a területfejlesztési miniszter is elismerte, hogy az elmúlt évek fejlesztései nem csökkentették a területi különbségeket, sőt.
– A fejlesztéspolitikai döntéshozók számára a legnagyobb kihívás az, hogy miként lehet a különböző célkitűzéseket — mint a gazdasági növekedés, a társadalmi egyenlőség és a környezeti fenntarthatóság — összehangolni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a fejlesztési források elosztását és felhasználását a helyi szükségletekhez igazítsák, és jobban támogassák a regionális különbségek csökkentését. Az államnak ehhez szorosabb együttműködést kell kialakítania az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és a magánszektorral annak érdekében, hogy a fejlesztési források felhasználása valóban ott történjék, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ehhez nélkülözhetetlen egy hosszú távú stratégiai keretrendszer kidolgozása, amely figyelembe veszi az ország gazdasági, társadalmi és környezeti céljait egyaránt. A területi kérdésekhez tartozik az is, hogy bár az elmúlt évtizedekben jelentős beruházások történtek a gyorsforgalmi úthálózat bővítésére és a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, ugyanakkor ezek hatékonysága és célirányossága körül is jelentős viták alakultak ki. E beruházások gyakran nem hozták meg a várt területpolitikai eredményeket, különösen nem a fenntarthatóság szempontjából. A közlekedési beruházások például jelentős környezeti terhelést jelentenek, miközben nem mindig szolgálják a hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot.
– Milyen lépéseket lát szükségesnek a szakma a feldolgozóiparban az alacsony hazai hozzáadott érték növelésére?
– A termelékenység és a versenyképesség területén jelentős fejlesztésekre van szükség. A belső erőforrások hatékonyabb kihasználásával, a technológiai innováció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia előtérbe helyezésével kell növelni a gazdaság hozzáadott értékét. Szükség van arra, hogy a hazai vállalatok versenyképességét az innovációra és a piaci versenyre építve növeljük, csökkentve ezzel az állami függőséget – számolva akár azzal is, hogy ez a folyamat a hazai kkv-szektorban egyfajta konszolidációkhoz, ezzel párhuzamosan akár átmeneti munkaerőpiaci feszültségekhez is vezethet. Emellett a K+F tevékenység támogatására szánt forrásokat GDP-arányosan a fejlettségben élenjáró országok szintjéhez szükséges közelíteni, és törekedni kell arra is, hogy a kutatás-fejlesztés hazai eredményei a hazai szabadalmak számát növeljék.
– Mindez hosszabb távon nehezen képzelhető el az oktatás helyzetének javítása nélkül…
– A vándorgyűlésen elhangzottak szerint szükséges lenne az oktatásra jutó GDP-arányos finanszírozást a fejlett országok finanszírozási szintjéhez közelíteni. A humántőkébe történő beruházás nyilván a politikai ciklusokon átívelő eredményeket hozhat csak, de ez a jövőbeni fenntartható fejlődés, felzárkózás záloga. Szükséges a bérfelzárkóztatás folytatása az oktatás minden területén, és persze a digitalizáció, a mesterséges intelligencia használatának elterjesztése az oktatásban.
– A hosszabb távon is fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlen lenne a demográfiai folyamatok fenntarthatósága. E téren vannak-e javaslataik?
– Az elkészült dokumentum számos javaslatot tartalmaz ezzel kapcsolatban is. A többi között azt, hogy a családpolitikai támogatások ne csak a harmadik gyermek megszületésére fókuszáljanak, mert a jelenlegi demográfiai helyzetben nem csak a harmadik, de a második és az első gyermek megszületésére is égetően szükség van. Fontos lenne a családpolitikai támogatások rendszerének egyszerűsítése, a gyermeknevelési támogatások értékállóvá tétele, a rezsitámogatásoknál pedig a sokgyermekes családok átlagon felüli fogyasztási szükségleteinek a figyelembe vétele.
– A dokumentumot az MKT elküldte a döntéshozóknak – ugyanakkor az érdeklődők hol olvashatják el?
Az anyagot mind az MKT, mind pedig a Közgazdász-vándorgyűlés honlapján elérhetővé tettük. (A dokumentum itt letölthető)