Összehasonlító kultúra-gazdaságtan címmel tart előadást Magyari-Beck István, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa az MKT Kultúra-gazdaságtani Szakosztályának tisztújító közgyűlésén, 2017. február 24-én, pénteken 16 órától FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. kerület, Petőfi Sándor út 5.). A rendezvény moderátora: Horváth József közgazdász, a BCE nyugalmazott előadója.

A tisztújító közgyűlés határozatképességéhez az szükséges, hogy a Kultúra-gazdaságtani Szakosztály 2016-ban tagdíjat fizetett tagjainak legalább a fele plusz egy fő jelen legyen. Határozatképtelenség esetén az ugyanott 17.00 órától megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A tisztújító szakosztályi rendezvényen tartandó előadásához Magyari-Beck István előzetes problémafelvetése a következő:

1. A Probléma: A magas kultúra az élet, a megmaradás kultúrája. Ezzel szemben az alacsony populáris, azaz népszerű kultúra inkább csak egy szellemi és lelki kábítószer, drog (Magyari Beck István, 1994). Ismérve, nem bekapcsol az életbe, amíg a drog kikapcsol és elkábít. Az alábbiakban egy – eddig még meg nem fejtett – paradox merül föl. Az „átkosban”, a marxizmus és leninizmus szellemi és fizikai puha diktatúrájában a színházak és az operák kizárólag csak klasszikus darabokat és lenyűgöző zeneműveket adtak. Volt egy rész Budapesten a Nagymező utca – a magyar Broadway – a magas kultúra egyik fő központja lett. Adtak külhoni és magyar darabokat. És mindent helyes magyarsággal. A hőn várt rendszerváltás mindezt tönkretette. A kultúra piaci áruvá lett, amely kiszolgálja a legaljasabb igényeket. Mivel az iskolák nívója hanyatlani kezdett, a jó ízlés is törlődött. Ráadásul már nem napi 5 órából áll a tanítás, hanem 8-10 órás lett. A diákok szabad élete – egy szabadságára büszke társadalomban – megszűnt. Mind a fiatalok, mind a tanáraik holtfáradtan érnek haza. A diákok szép élete oda lett. Az aluljárókban hajléktalanok tömege lakik. A bűnözés, szinte minden héten legalább egy. A TV híradók csak a katasztrófákról számolnak be. Hiszen, nincsenek új alkotások és új eredmények. Nincs számottevő honvédség és a rendőrség is alacsony létszámmal dolgozik.

2. A megoldás: Minden, amit tudok mondani: nem az alkotást, hanem az alkotót életben tartani!