Debrecen kulturális alapú városfejlesztési terveiről tart előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Kultúra-gazdaság Szakosztályának meghívására Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere 2019. január 25-én, pénteken 16 órától a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. ker. Petőfi Sándor utca 5.). A rendezvény moderátora Birinyi József  közgazdász, népzenekutató, a Hungarikum Szövetség és a Kultúra-gazdasági Szakosztály elnöke lesz.

Komolay Szabolcs előzetes problémafelvetése:
Debrecen jelképe ma is a főnixmadár, mely képes arra, hogy mindig, minden körülmények között megújulva újjászülessen.

KULTURÁLIS ÉRTÉKEK
Debrecen kulturális értékei és rétegei évszádokon keresztül halmozódtak fel, rakódtak egymásra. Az egymást követő nemzedékek mind hozzátettek valamit, átalakították és megőrizték mindazt, amit fontosnak és értékesnek tartottak városuk számára. Ezeknek a felhalmozott kulturális értékeknek köszönhetően válhatott Debrecen és a debreceni műveltség hosszú időn keresztül zsinórmértékké hazánk kultúrájában.
Mindezt úgy tette, hogy közben kulturálisan integrálta a környező kisebb-nagyobb településeket, amelyek a vonzáskörzetébe kerültek. A város szerves viszonyrendszert alakított ki saját környezetével, egyedülálló gazdasági-kulturális ökoszisztémát teremtve, tengelyében a kulturális világörökséggé vált Debrecen–Hortobágy szimbiózissal.
Ma sincs ez másként: műveltsége, az ipari parkokban működő cégek know-how-ja és a Debreceni Egyetem szellemisége együttesen teszik a várost 21. századi tudásközponttá.
Debrecen Magyarország egyik legkiemelkedőbb gazdasági potenciállal rendelkező városa, a tudás és az innováció hazai központja. Oktatási, gazdasági, kulturális teljesítménye alapján dinamikusan fejlődő, országhatárokon átívelő kapcsolatokkal rendelkező megyeszékhely, többszintű régióközponti funkciókat ellátó európai középváros.

FŐNIX-TERV
A város mai fejlődését a 2004-ben meghirdetett és az azóta megvalósított Főnix Terv alapozta meg. A sikeres városfejlesztés kulcsa az olyan, vonzó gazdasági és társadalmi környezet kialakítása volt, amely lehetővé tette, hogy a már meglévő hagyományos iparágak mellett a magas hozzáadott értéket képviselő technológiai iparágak is megjelenjenek a városban.
Az Új Főnix Terv keretében több mint 200 milliárd forintból fejlődik tovább Debrecen. A gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés a program meghatározó pillérei. Olyan közlekedési centrummá válik Debrecen, melynek jövőjét a tudásra és a magas hozzáadott értékű iparra építi. Ennek a programnak a megvalósítása 2021-ig tart, de a város életére gyakorolt hatása generációkon keresztül érvényesülni fog. Az elkövetkező évtizedekben – gazdasági, oktatási, kulturális értelemben és a közszolgáltatásokat tekintve egyaránt – szándékaink szerint egy 3 milliós lélekszámú nemzetközi régió központjává alakul a város.

KULTÚRA ALAPÚ VÁROSFEJLESZTÉS
Debrecen története többször is igazolta, hogy a kultúra maga is várost épít, a kultúraalapú városfejlesztés hozzájárul az életminőség javításához, az élhető város feltételeinek biztosításához egy dinamikus városfejlődés mellett.
Újra kell értelmezni a hagyományainkat, a helyi kulturális értékeket. A kulturális intézményrendszernek válaszolnia kell a gazdasági, társadalmi lépték-, illetve lépésváltás kihívásaira, segítenie kell a fejlődésből eredő társadalmi hatásokat harmonizálni, feszültségeket oldani, a kihívásokhoz alkalmazkodó szemléletmódot generálni.

KULTURÁLIS STRATÉGIA
Kulturális stratégiánk általános célja, hogy keretet adjon és közös célt határozzon meg a városi kulturális szolgáltató rendszer valamennyi intézményének és közösségének, függetlenül attól, hogy ezek önkormányzati fenntartásban vagy más formában működnek-e.
Debrecen város kulturális stratégiája, összhangban Magyarország törvényi és jogszabályi kereteivel, a kulturális alapellátás kiterjesztését tűzi ki feladatául. Cél, hogy minden magyar ember hozzáférjen a kulturális értékekhez, ezzel erősödjön a magyar identitás, kibontakozzanak a kultúra jóléti, társadalomfejlesztő és gazdasági teljesítményt fokozó hatásai.